Telkes Simon

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Taz (vitalap | szerkesztései) 2021. április 10., 00:24-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (elism)
Telkes Simon
SzületettRubin Simon
1845. szeptember 16.
Szeged
Elhunyt1932. december 29.
Gombás-Fenyőháza
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar
Foglalkozásaminiszteri főszámtanácsos,
a központi névmagyarosító társaság elnöke
KitüntetéseiFerenc József-rend lovagkeresztje (1899. február 10.)
Sablon • Wikidata • Segítség

Kelenföldi Telkes Simon (Rubin Simon, Szeged, 1845. szeptember 16. – Gombás-Fenyőháza, 1932. december 29.)[1] miniszteri főszámtanácsos, a központi névmagyarosító társaság elnöke.

Élete

Szegeden született zsidó családban. Az alreáliskolát ugyanott, a főreáliskolát Pesten végezte; a József-műegyetemnek Budán 1865-66-ban volt hallgatója. A statisztikai hivatalba belépett 1867. augusztus 1-jén, honnét 1887. szeptember 23-án a kereskedelemügyi magyar királyi minisztérium IV. 2. ügyosztályába (vám- és külkereskedelmi osztály) statisztikai előadónak osztatott be. Az 1878-as párizsi világkiállítás magyar osztályának a kormány által kinevezett felügyelője és az 1879-ben Székesfehérvárt rendezett országos általános kiállításnak Zichy Jenő gróf mellett rendező felügyelője volt. A kereskedelemügyi magyar királyi minisztériumban számtanácsos és annak vámosztályában a konzulátusaink jelentéseinek feldolgozásában több évig működött. 1879 végén Budapesten mozgalmat indított a névmagyarosítás tömeges terjesztése érdekében és 1881-ban megalakította a Központi Névmagyarosító Társaságot, melynek elnöke lett. Rubin családi nevét 1881-ben változtatta Telkesre. 1907. szeptember 17-én a király Ő felsége a magyar nemességet kelenföldi előnévvel adományozta neki.

Társadalmi tevékenysége középpontjában a névmagyarosítás nemzeti ügye állt, aminek nagy jelentőséget tulajdonított. Erőfeszítései azonban viszonylag csekély visszhangra találtak. A társaság működése az évek során ellaposodott, és panaszok is megjelentek tevékenységével szemben, mivel az általa hirdetett díjmentes segítség helyett a magyarosítási ügyekben való közreműködéséért különféle jogcímeken pénzt szedett. 1909-ben a belügyminiszter a társaságot önmagától megszűntnek jelentette ki, további működését betiltotta, illetőleg Telkes Simont eltiltotta attól, hogy a megszűnt társaság elnöke gyanánt szerepeljen.[2][3]

Telkes irodalmi működését 1865-ben a Szegedi Híradóban közgazdasági cikkekkel kezdte meg és folytatta a fővárosi lapokban; írt a Nemzetgazdasági Szemlébe (1883-85., 1887.), Budapesti Szemlébe, Mezőgazdasági Szemlébe, Erdészeti Lapokba sat.; mint iparagitátor, munkásságot fejtett ki a Pester Lloydban és egyéb külföldi hirlapokban is a külföldi ipartelepeknek hazánkban való átültetése céljából. Bevezető tanulmányokat írt a hivatalos árúforgalmi statisztika 1886-1888. évfolyamaihoz, úgyszintén az ezredéves kiállítás hivatalos katalogusának bőripari és ruhaipari füzeteihez; a Magyar Kereskedelmi Múzeum c. hetilapban hazánk nyersterményeinek és ipari készítményeinek Ausztrián kívül keletre és délkeletre való tömegesebb kivitele érdekében írt cikkeket. Cikkei a Statisztikai és Nemzetgazdasági Közleményekben (VI. 1870. Népszámlálás Bajorországban 1867-ben), a Földrajzi Közleményekben (1889. Finnország számokban, Bosznia-Herczegovina lakóhelyei és népessége).

Halálát érelmeszesedés okozta. Felesége Sonnert Mária volt.

Elismerései

Művei

  • Illatszerek és szappanok. Bpest, 1879. (Hivatalos jelentés a Párisban 1878-ban tartott egyetemes kiállításról XIII.).
  • Magyarország mezőgazdasági nyersterményeinek és némely főbb iparkészítményeinek behozatala és kivitele. Az orsz. m. kir. statisztikai hivatal adatai alapján. U. ott, 1884.
  • Árúforgalmunk. U. ott, 1886.
  • Eledelek és italok. Adatok az árúforgalom s a termelés köréből. U. ott, 1888.
  • Üvegiparunk. Ipari monographia, különös tekintettel a termelésre, munkás-, vám- és kereskedelmi viszonyokra. U. ott, 1895.
  • Hogyan magyarosítsuk a vezetékneveinket. U. ott, 1897. (2. jav. és bőv. k. U. ott, 1906.).

Szerkesztette a Mittheilungen des königl. ung. Ministeriums för Ackerbau, Industrie und Handel 1888. és 1889-ben; a magyar kereskedelmi múzeum által 1894-ben; magyarul és külön hét külföldi nyelven kiadott Kiviteli Czímtár társszerkesztője volt.

Jegyzetek

Források

A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Telkes_Simon&oldid=23765276”