Tacumi Josihiro

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Sasuke88 (vitalap | szerkesztései) 2020. június 12., 00:09-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.
Tacumi Josihiro
Született1935. június 10.[1][2][3][4]
Oszaka[5]
Elhunyt2015. március 7. (79 évesen)[6][7][8][2]
Tokió[9]
Állampolgárságajapán[10]
Foglalkozása
Kitüntetései
  • Japan Cartoonists Association Award (1972)[11]
  • Inkpot Award (2006)[12]
  • Tezuka Osamu Cultural Prize (2009)[13]
  • Eisner Award for Best Reality-Based Work (2010)[14]
  • Eisner Award for Best U.S. Edition of International Material-Asia (2010)[14]
  • Worldview Award (2012)[15]
Halál okalimfóma

A Wikimédia Commons tartalmaz Tacumi Josihiro témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Tacumi Joshihiro (辰巳 ヨシヒロ; Hepburn: Tatsumi Yoshihiro?; Oszaka, 1935. június 10.2015. március 7.[16]) japán képregénykészítő, az elsősorban felnőtt olvasóknak szóló gekiga stílus létrehozója.

Pályafutása

Tacumi Joshihiro 15 évesen kezdett mangát rajzolni. Gimnazista korában bemutatták Tezuka Oszamunak, akit addigra már a „manga isteneként” tiszteltek. Kiderült, hogy alig negyedórára laknak egymástól, és onnantól Tacumi gyakran ugrott fel példaképéhez, akinek megmutatta legújabb munkáit. Az ő tanácsára kezdett el hosszabb képregényeket is készíteni, ellentétben az akkoriban szokásos, maximum nyolc oldalas történetekkel.

Ebben az időben a háború után elszegényedett Japánban papírhiány volt, a képregényeket kölcsönzőboltok számára készítettek, ahol a gyerekek óradíj fejében olvashatták a lapokat és köteteket. A mangák növekvő népszerűsége miatt a rajzolóknak egyre több munkát kellett vállalniuk, volt, hogy Tacumi egyetlen éjjel 50 oldalt rajzolt.

Tacumi azonban szeretett volna nem csak általános iskolásoknak szóló képregényeket készíteni, és ő volt az első, aki gyilkosságot ábrázolt japán képregényben. Amikor egyes szervezetek felemelték a szavukat, és cenzúráztatták a kölcsönzőkkel, Tacumi kitalálta a gekiga, azaz „drámai képek” kifejezést, annak a jelzésére, hogy az ő és barátai által készített képregényeket más kategóriába kéne sorolni a boltokban. Mire Tacumiék Tokióba költöztek, már teljes mozgalmat tudhattak maguk mögött, amelynek idővel saját magazinja is lett Garo címen.

Franciaországban az első japán szerzők között fedezték fel Tacumit, és ott a munkái folyamatosan jelentek meg az 1970-es évektől. Ugyancsak hosszabb ideje népszerű Spanyolországban is. Amerikába kicsit lassabban jutott el a híre, bár 1988-ban már megjelent ott is a Good-Bye című kötet. 2005-ben indult meg a kanadai Drawn & Quarterly gondozásában egy életműsorozata: minden kötet egy teljes év termését mutatja be, 1969-től kezdve.

A szakma elismerését jelzi, hogy 2005-ben az Angoulême-i nemzetközi képregényfesztivál, 2006-ban a San Diegó-i Comic-Con International díszvendége volt.

Tacumi műveinek a központjában a japán kulturális identitás áll. Kiemelten foglalkozik a második világháború utáni helyzettel, amikor a japánok – különösen a japán férfiak – a birodalom bukásával elvesztették életük addig értelmét, és új kiutat kezdtek keresni egy gyorsan modernizálódó országban. Hősei gyakran impotensek, nem lelik örömüket sem otthon, sem munkájukban, s a növekvő stressz hatására kitörésük gyakran vezet tragikus következményekhez.

Válogatott munkái angol nyelven

  • Good-Bye and other stories (Catalan Communications, 1988)
  • The Push Man and other stories (Drawn and Quarterly, 2005)
  • Abandon the Old in Tokyo (Drawn and Quarterly, 2006)
  • Good-Bye (Drawn and Quarterly, 2008)

Munkái magyarul

Jegyzetek

  1. https://mangaseek.net/person/3355.html
  2. a b BD Gest' (francia nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  3. BnF források (francia nyelven)
  4. Le Delarge (francia nyelven). Gründ, 2001
  5. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 15.)
  6. Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  7. Lambiek Comiclopedia (angol és holland nyelven). Lambiek, 1999. november 1. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  8. Internet Speculative Fiction Database (angol nyelven). (Hozzáférés: 2017. október 9.)
  9. https://www.nytimes.com/2015/03/13/arts/yoshihiro-tatsumi-japanese-cartoonist-of-dark-stories-is-dead-at-79.html, 2021. január 20.
  10. 2021. január 20., https://www.lambiek.net/artists/t/tatsumi_yoshihiro.htm
  11. http://www.hahnlibrary.net/comics/awards/japancartoonist.php, 2021. január 20.
  12. https://drawnandquarterly.com/author/yoshihiro-tatsumi, 2021. január 20.
  13. https://www.animenewsnetwork.com/news/2009-04-19/13th-tezuka-osamu-cultural-prize-winners-announced, 2021. január 20.
  14. a b https://www.comic-con.org/awards/eisner-award-recipients-2010-present, 2021. január 20.
  15. http://www.popflock.com/learn?s=Yoshihiro_Tatsumi, 2021. január 20.
  16. Rich Johnston: Yoshihiro Tatsumi Passes Away, Aged 79. Bleedingcool.com. 2015. március 8.

Források

  • Adrian Tomine: Q & A with Yoshihiro Tatsumi (in The Push Man and other stories)
  • Adrian Tomine: Q & A with Yoshihiro Tatsumi (in Abandon the Old in Tokyo)
  • Kötetünk szerzői (in Papírmozi 2, Képes Kiadó 2007)
  • Tacumi a Lambiek.net-en (angolul)

További információk