Töviskoronás tengericsillag

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Töviskoronás tengericsillag
CrownofThornsStarfish Fiji 2005-10-12.jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Tüskésbőrűek (Echinodermata)
Osztály: Tengericsillagok (Asteroidea)
Rend: Valvatida
Család: Acanthasteridae
Nem: Acanthaster
Gervais, 1841
Faj: A. planci
Tudományos név
Acanthaster planci
(Linnaeus, 1758)
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Töviskoronás tengericsillag témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Töviskoronás tengericsillag témájú kategóriát.

Crown of Thorns-jonhanson.jpg

A töviskoronás tengericsillag (Acanthaster planci) a tengericsillagok (Asteroidea) osztályának a Valvatida rendjébe, ezen belül az Acanthasteridae családjába tartozó faj.

A töviskoronás tengericsillag valóságos átok a korallszirteken, hiszen a korallok legnagyobb természetes ellensége. Ahol tömegesen felbukkan, ott egész szirteket tehet tönkre.

Előfordulása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A töviskoronás tengericsillag a Csendes-óceán és az Indiai-óceán forró égövbe tartozó részén él. Különösen nagy számban fordul elő az Ausztrália keleti felén elterülő Nagy-korallzátonyon.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A töviskoronás tengericsillag átmérője a kifejlett állatnál 40, olykor 60 centiméter. A karok száma 15-23. A csillag szájnyílása testének alján, középen helyezkedik el. A tengericsillag védelmét mérgező, nyálkás anyaggal bevont szúrós tüskék százai biztosítják. A tüskéket, izmai segítségével mozgatja. Szívótalpai testének központjából kiindulva sugár alakban futnak végig karjai alsó részén. Az állat ezek segítségével mászik fel a szirtre.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az állat éjjel egyedül vagy kisebb csoportokban indul táplálékkeresésre. Nagy populációsűrűség esetén nappal nagy csapatokban indul élelemszerző útra. Tápláléka kemény, szirtlakó korallokon élő puhatestű korallpolipok. Étkezés közben az állat gyomrával ráhelyezkedik a koralltelepre. Emésztősavai feloldják a korallpolipokat, így csak csupasz vázuk marad hátra.

Ellenségei[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Íjhal: Hátára fordítja a tengericsillagot, és megtámadja az állat szinte védtelen alsó részét.

Tritonkürt: Húsevő csiga, amely felhasítja a töviskoronás tengericsillag testét, és kiszívja a belsejét.

Egyes garnélafajok (Xanthidae): Az állatok ollóikkal csipkedik a töviskoronás tengericsillagot, ha megtámadja a lakóhelyül szolgáló korallt.

Szaporodása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A szaporodási időszak a nyár közepén van. Az állat körülbelül 20 millió petét bocsát a vízbe. A lárvák néhány hétig planktonokként élnek a vízben, majd letelepednek, és felveszik kifejlett alakjukat. A 20 millió petéből, mindössze százan élik túl az első időszakot, és telepednek meg a tengerfenéken. A megmaradt utódokból csak egy tucat éri el az ivarérettséget.

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Csodálatos állatvilág, Wild life fact file (magyar nyelven) ford.: Mester K.: (2000). ISBN 963-86092-0-6