Ugrás a tartalomhoz

Sütő Gábor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sütő Gábor
Született1934. március 26. (90 éves)
Karcag
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásadiplomata
Tisztsége
  • magyar nagykövet Nicaraguában (1977–1983)
  • magyar nagykövet Brazíliában (1986–1990)
IskoláiMoszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézete (–1959)
SablonWikidataSegítség

Sütő Gábor (Karcag, 1934. március 26. –) diplomata, radikális jobboldali közíró.

Külügyi pályafutása

A moszkvai Nemzetközi Kapcsolatok Intézetében(wd) (MGIMO) végzett 1959-ben. Orosz, angol, portugál, spanyol nyelvismeretet szerzett.[1]

Tanulmányai befejeztével a Külügyminisztériumba került. 1961 és 1963 között a havannai, 1963 és 1965 között a brazíliai magyar nagykövetségen dolgozott. 1966-67-ben szigorúan titkos állományú állambiztonsági tisztként is szolgált. 1967 és 1973 között az MSZMP KB Külügyi Osztályának munkatársa volt. A Külügyminisztériumban II. o. tanácsosi rangot kapott és 1974-ben a Külpolitikai Tervező és Elemző Főosztályon lett főosztályvezető-helyettes. 1977-ben rendkívüli és meghatalmazott nagyköveti rangot kapott és megbízták a maputói magyar nagykövetség vezetésével; egyidejűleg Madagaszkárra is akkreditálták. 1983 és 1986 között a Külügyminisztériumban a latin-amerikai ügyekkel foglalkozó VII. Területi Főosztály vezetője volt. 1986-ban a brazíliai magyar nagyköveti posztot foglalta el. 1990-ben nyugalomba vonult.[1]

Politikai tevékenysége a rendszerváltás után

A rendszerváltás után a radikális jobboldal felé fordult. 2009-ben az Európai Parlament választásán MIÉP listavezetője lett.[2] Leplezetlenül antiszemita, szélsőségesen jobboldali cikkeket közölt a Kapu című folyóiratban, illetve a tejfalussy.com honlapon. A 2018-as országgyűlési választások előtt a Fidesz és Orbán Viktor mellett kampányolt a Reális Zöldek Klub honlapján.[3]

Elismerései

  • Munka Érdemrend ezüst fokozat (1969)[1]

Jegyzetek

Források

  • Gecsényi: Baráth Magdolna és Gecsényi Lajos (szerk): Főkonzulok, követek és nagykövetek, 1945-1990. Budapest: MTA Történettudományi Intézet. 2015. 259. o. = Magyar történelmi emlékek, ISBN 978-963-416-007-6  

További információk