Szőlő-hegyi-eresz
| Szőlő-hegyi-eresz | |
 | |
| A Szőlő-hegyi-eresz bejárata | |
| Hossz | 2,4 m |
| Mélység | 0 m |
| Magasság | 2,5 m |
| Függőleges kiterjedés | 2,5 m |
| Tengerszint feletti magasság | 250 m |
| Ország |  Magyarország |
| Település | Kishartyán |
| Földrajzi táj | Cserhát |
| Barlangkataszteri szám | 5240-1 |
| Elhelyezkedése | |
 Szőlő-hegyi-eresz
Pozíció Magyarország térképén
| |
 é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 19° 42′ 09″48.084147°N 19.702519°EKoordináták: é. sz. 48° 05′ 03″, k. h. 19° 42′ 09″48.084147°N 19.702519°E | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szőlő-hegyi-eresz témájú médiaállományokat. | |
A Szőlő-hegyi-eresz homokkőbarlang, amely a Cserhát hegység K-i részén helyezkedik el.
Leírás
Kishartyánban, a Szőlő-hegy kertekre néző meredek sziklafalában, kb. 250 m tszf. magasságban helyezkedik el a barlang. Felső oligocén (kattai) glaukonitos, agyagmárga padokkal tagolt homokkőben jött létre. A 12 m hosszú sziklaeresz a DNy-ra néző 7–10 m magas falban, a lejtőtörmelék tetejétől 2–4 m-es relatív magasságban van. Legmélyebb beöblösödése a DK-i végén van. Egyre kisebb lesz beöblösödése ÉNy felé. Magassága hasonlóan csökken 3 m-től 1,5 m-ig. Lépcsősen tagolják a sziklaereszt az ellenállóbb agyagmárga rétegek.
Az üreg a deflációs keletkezés klasszikus példája. Csak a szélverés (és talán a kimállás) hozta létre. Az ember munkájának nincs benne semmi nyoma. A száraz, napsütéses homokkősziklán nem látni jelét az élővilágnak. Megtekintéséhez nem kell segédeszköz, de óvatosan kell mozogni a meredek homokkőfalon. Gyakorlatlanoknak, vagy nagy társasággal érkezőknek ajánlott használni kötélbiztosítást. Genezisének tiszta formája adja a barlang jelentőségét.
1988-ban volt először Szőlő-hegyi-eresznek nevezve a barlang az irodalmában.
Kutatástörténet
1988. augusztus 21-én Eszterhás István felmérte a barlangot és megrajzolta 1:100 méretarányú alaprajz térképét 3 keresztmetszettel és helyszínrajzzal. A felmérés alapján a barlang 250 m tszf. magasságban nyílik és 12 m hosszú. Az Alba Regia Barlangkutató Csoport 1988. évi évkönyvében lévő és Eszterhás István által írt Adatok a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez című tanulmányban szó van arról, hogy a Szőlő-hegyi-eresz korábban publikálatlan üreg.
Terepbejáráskor találták meg Eszterhás Istvánék. Sóshartyán felől érkezve úgy látták mintha üreg lenne a kishartyáni Fő utca házsora mögött lévő meredek homokkőfalban. A kertek mögé kerülve tudták megközelíteni a homokkőfalat, amelyben megtalálták a barlangméretű ereszt. Földrajzi helyzete miatt lett a neve Szőlő-hegyi-eresz, amelyet Eszterhás Istvánék adtak neki. Az 5223-as barlangkataszteri területen helyezkedik el. A kéziratba bekerült az 1988-as térkép. Az évkönyvben látható egy fekete-fehér fénykép, amelyen megfigyelhető a Kishartyán feletti sziklaeresz. A fényképet Gönczöl Imre készítette.
Eszterhás István Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája című kéziratában az olvasható, hogy az 5223-as barlangkataszteri területen lévő, kishartyáni Szőlő-hegyi-eresz homokkőben alakult ki, 3×12 m alapterületű és 2 m magas. A Cserhát hegység kilenc nemkarsztos barlangjának egyike. A lista az 1989 végéig ismertté vált 220 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 203 a barlang és 17 a mesterséges üreg.
Az 1989-ben írt Kiegészítés a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez című tanulmányban látható egy helyszínrajz, amelyen a Cserhát nemkarsztos barlangjainak földrajzi elhelyezkedése figyelhető meg. A rajzon látható a Szőlő-hegyi-eresz földrajzi elhelyezkedése. A tanulmányban szó van arról, hogy a Cserhát homokkőben keletkezett négy barlangjának egyike a 12 m hosszú és 3 m magas Szőlő-hegyi-eresz (Kishartyán).
Az Eszterhás István által írt Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma című kéziratban szerepel a Cserhát hegység 10 nemkarsztos kőzetben kialakult barlangja között a 3×12 m²-es és 2 m magas barlang. A felsorolás szerint Kishartyán két barlangja közül az egyik és homokkőben keletkezett. A felsorolás az 1993. év végéig ismertté vált 520 nemkarsztos objektumot tartalmazza, amelyek közül 478 a barlang és 42 a mesterséges üreg.
Az 1994-ben megjelent Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról című kiadvány szerint az 1994. évi nyári állapot alapján Magyarország 10. leghosszabb nemkarsztos üledékes kőzetben kialakult barlangja a homokkőben keletkezett, 12 m hosszú és 2 m magas barlang. A 2001. november 12-én készült Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke című kézirat barlangnévmutatójában szerepel a Szőlő-hegyi-eresz a barlanggal foglalkozó 5 írás megjelölésével.
Irodalom
- Eszterhás István: Adatok a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez. In: Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1988. Kézirat. 91–93. oldalak és egy fénykép. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Kiegészítés a Cserhát nemkarsztos barlangjainak ismeretéhez. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 21., 26. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak listája. In: Sivó Zsuzsanna – Zentai Ferenc – Gönczöl Imre szerk.: Az Alba Regia Barlangkutató Csoport Évkönyve 1989. Kézirat. 156. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak lajstroma. In: Eszterhás István szerk.: Az MKBT Vulkánszpeleológiai Kollektívájának Évkönyve 1993. Kézirat. 53. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
- Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjai. In: Eszterhás István szerk.: Lychnis. Szemelvények a vulkáni kőzetekben keletkezett barlangok kutatásáról. Kapolcs, 1994. 64. old.
- Szenti Tamás – Eszterhás István: Magyarország nemkarsztos barlangjainak irodalomjegyzéke. Kézirat, 2001. november 12. 98. old. (A kézirat megtalálható a KvVM Barlang- és Földtani Osztályon.)
