Ugrás a tartalomhoz

Peribszen

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Széth-Peribszen szócikkből átirányítva)
Széth-Peribszen
előd
egyiptomi fáraó
utód
Uadzsnesz, Szenedzs vagy Szekhemib
II. dinasztia
Szenedzs, Szekhemib vagy Haszehemui
Peribszen sztéléje Abüdoszból, ma a British Museumban található
Peribszen sztéléje Abüdoszból,
ma a British Museumban található
Nomen
Sírja
Umm el-Kaáb U-P jelű sírja
A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat.

Széth-Peribszen (ur.: k.b. i. e. 28. század) ókori egyiptomi fáraó, a korai dinasztikus kor II. uralkodódinasztiájának tagja. Pontos helye a dinasztia történetében tisztázatlan. Ismeretlen az is, hogy pontosan ki uralkodott előtte és utána.

Halotti sztéléje, mely a British Museumban található egy Széth-állatot ábrázol a sokkal közkedveltebb Hórusz helyett, ez pedig arra enged következtetni, hogy uralma nem terjedt ki egész Egyiptomra.

Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy Egyiptom Széth-Peribszen alatt kettéosztott volt és ő csak a birodalom egy része fölött uralkodott. Az ország felosztásának okait és Széth-Peribszen esetleges társuralkodóinak kilétét egyiptológusok máig kutatják. Számos más lelet azonban nem támasztja alá egy megosztott birodalom meglétét, így a kutatók körében az ország egységének kérdése vitatott. Az egységet vallók szerint az ország felosztása mindössze közigazgatási és vallásszervezési alapon történt és Széth-Peribszen mindvégig egész Egyiptom felett uralkodott.[1][2][3]

Két nézet terjedt el: vagy elődje volt Szekhemib-Perenmaatnak vagy egy és ugyanazon személy voltak.

Széth-Peribszen sírja az Abüdosz melletti Umm el-Kaáb királyi temetőben található. Ez a sír tartalmazza az első teljes mondatot, melyet hieroglifákkal írtak. Sírját az első átmeneti korban sírrablók rongálták meg, később a Középbirodalom során legalább kétszer helyreállították.[4]

Név

[szerkesztés]

Peribszen királyi neve kuriózumnak szamit az egyiptológusok körében. A fáraók hagyományosan olyan nevet választottak, amely a sólyom isten Hóruszhoz kötődik vagy rá utal. A Hóruszt jelképező sólyom a király nevét körülvelő, a királyi palotát jelképzető szerekh keret felett ült. Peribszen neve ezzel ellentétben a Széthez kapcsolható, aki az egyiptomi hitvilág szerint Hórusz nagybátyja és ősi ellensége volt. Peribszen szerekje fölött igy a Széthet képviselő, sakálhoz vagy agárhoz hasonlitó képzeletbeli állat található. Bár Peribszen az egyetlen egyiptomi fáraó, akinek szerekje fölött Szét őrködik, nem ő az egyedüli, aki ezzel az istennel azonositotta uralmát. A XIII. dinasztiában Széth Meribré, a XIX. dinasztiában I. és II. Széthi, a XX. dinasztiában pedig Széthnaht vette fel az isten nevét.[5][6]

Uralkodás

[szerkesztés]

Bizonyos régészeti leletek arra utalnak, hogy az egyiptomi állam kettéosztott volt Peribszen uralkodásakor. Egyiptológusok azonban máig vitáznak arról, hogy Peribszen előde miért oszthatta fel a királyságot és vajon Peribszen Egyiptom egésze felett uralkodott-e.

Néhány egyiptológus szerint Ninetjer, a II. dinasztia harmadik uralkodója és Peribszen előde kettéosztotta az országot, mivel az egyesített királyság államigazgatása elburjánzott és irányíthatatlanná vált. Ninetjer így két utódot választott és rájuk hagyta a két országrészt abban bízva, hogy az ország irányítása így könnyebbé válik. Ezen egyiptológusok szerint Peribszen királysága Nagadától Elephantiné szigetéig húzodott, ettől északabbra egy másik király uralkodott.[7][8][9]

Egyiptológusok az Új Birodalomból származó, Egyiptom királyait felsoroló listák közötti eltérésekből is arra következtetnek, hogy Peribszen egy társuralkodóval osztozott az ország irányításán. Egyes egyiptológusok szerint a palermói kő bizonyítja a megosztottságot, mivel Ninetjer 12. uralkodási évétől a „Felső- és Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzéseket az „Alsó-Egyiptom királya megjelenik” feljegyzés váltotta.[10] Ez azt támaszthatja alá, hogy Ninetjer hatalma országa felett meggyengült.[10] Más királylisták a Perbiszen előtt uralkodó Szenedzs fáraó uralkodásáig megegyeznek, utána azonban különböznek. A szakkarai és torinói királylista szerint a Szenedzs utáni három egymást követő uralkodó I. Noferkaré, Noferkaszokar és I. Hudzsefa voltak. Az abüdoszi királylista Szenedzs után rögtön Haszehemuit tartja számon, aki Peribszen után uralkodhatott.[7][9][11][12]

Megint mások a III. dinasztiabeli Dzsószer király nekropoliszában talált kőedények feliratait vélik az ország megosztása bizonyítékának. Az itteni sírokban feliratokon Szeneferka, Nubnofer, Uneg, Hór-Ba és Sza királyok nevei szerepelnek néhány helyen, közülük Nubnofer, Hór-Ba és Sza királyokról vajmi keveset tudni. Bizonyos egyiptolósok ezért azt gondolják, hogy ők a Felső-Egyiptomot uraló Peribszennel és Szekhemib-Perenmaattal egyidejűleg uralkodtak Alsó-Egyiptom fölött.[7][9][11][12][13]

Sírhely

[szerkesztés]
Az abüdoszi temető (Umm el-Kaáb) Peribszen sírjával

Peribszent az abüdosz közelében fekvő Umm el-Kaáb királyi temetőben temették el. A 2001–2004 között végzett régészeti feltárások felfedték, hogy Peribszen sírját a temetőben fekvő többi király sírjával ellentétben sietve építették. A sírt egyszerre, megszakítás nélkül építették, falait hanyagul vakolták be. Az építők gondatlansága miatt a sír a századok folyamán többször beomlott és a Középbirodalom idején legalább kétszer helyre kellett állíttatni.[14]

Lásd még

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. ↑ Toby A. H. Wilkinson: Royal Annals of Ancient Egypt: The Palermo Stone and its Associated Fragments. (angolul) 1. kiadás. (hely nélkül): Kegan Paul International. 2000. 200–206. o. ISBN 9780710306678  
  2. ↑ Dimitri Proussakov: Early dynastic Egypt: A socio-environmental/anthropological hypothesis of "Unification". In The Early State, Its Alternatives and Analogues. (angolul) Szerk. Leonid Grinin, Robert Carneiro, Dmitri Bondarenko, Nikolay Kradin, Andrey Korotayev. Volgograd: Uchitel Publishing House. 2004. 139–180. o. ISBN 5705705476  
  3. ↑ Early history of the middle east. In The Early State, Its Alternatives and Analogues. (angolul) Szerk. I. E. S. Edwards. 3. kiadás. Cambridge: Cambridge University Press. 1970. 31–32. o. = The Cambridge ancient history, 1-2. ISBN 0521077915  
  4. ↑ Laurel Bestock: The Early Dynastic Funerary Enclosures of Abydos. (angolul) Archéo-Nil, XVIII. évf. (2008) 42–59. o. ISSN 1161-0492
  5. ↑ Schneider 219., 228. és 231. o.
  6. ↑ Schögl 105–106. o.
  7. ↑ a b c Grimal 1994 55. o.
  8. ↑ Helck 1987 103–111. o.
  9. ↑ a b c Roveri és Tiradritti 1998 80–85. o.
  10. ↑ a b Pruszakov 2004 139–180. o.
  11. ↑ a b Schögl 78. o.
  12. ↑ a b Wilkinson 1999 295. o.
  13. ↑ Kaplony 1965 78. o.
  14. ↑ MDAIK

Források

[szerkesztés]
  • Clayton, Peter A., Chronicle of the Pharaohs (The Reign-By-Reign Record of the Rulers and Dynasties of Ancient Egypt), Thames and Hudson Ltd, 1994. ISBN 0-500-05074-0
  • http://www.touregypt.net/featurestories/peribsen.htm
  • ↑ Dreyer et al.: Günter Dreyer – Andreas Effland – Ute Effland – Evamaria Engel – Rita Hartmann – Ulrich Hartung – Claudia Lacher-Raschdorff – Vera Müller – Alexander Pokorny: Umm el-Qaab – Nachuntersuchungen im frühzeitlichen Königsfriedhof (16. / 17. / 18. Vorbericht). (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, LXII. évf. (2006) 75–77 és 106–110. o. ISSN 0342-1279
  • ↑ Grimal 1994: Nicolas Grimal: A History of Ancient Egypt. (angolul) 1. puha kötésű kiadás. Weinheim: Wiley-Blackwell. 1994. ISBN 978-0-631-19396-8  
  • ↑ Helck 1987: Wolfgang Helck: Untersuchungen zur Thintenzeit. (angolul) Wiesbaden: Otto Harrassowitz. 1987. = Ägyptologische Abhandlungen, 45. ISBN 3-447-02677-4  
  • ↑ Kaplony 1965: Kaplony Péter: Bemerkungen zu einigen Steingefäßen mit archaischen Königsnamen. (németül) Mitteilungen des Deutschen Archäologischen Instituts, Abteilung Kairo, XX. évf. (1965) 1–46. o. ISSN 0342-1279
  • ↑ Roveri és Tiradritti 1998: Anna Maria Donadoni Roveri – Francesco Tiradritti: Kemet: Alle Sorgenti Del Tempo. (olaszul) 1. kiadás. Milánó: Electa. 1998. ISBN 88-435-6042-5  
  • ↑ Pruszakov 2004: Dmitrij Boriszovics Pruszakov: Early dynastic Egypt: A socio-environmental/anthropological hypothesis of "Unification". In The early state, its alternatives and analogues. (angolul) Főszerk. Leonyid Grinyin. Volgográd: Uchitel Publishing House. 2004. ISBN 5-7057-0547-6  
  • ↑ Schneider: Thomas Schneider: Lexikon der Pharaonen: Die Altägyptischen Könige von der Frühzeit bis zur Römerherrschaft. (németül) Düsseldorf: Patmos-Albatros Verlag. 2002. ISBN 9783491960534  
  • ↑ Schögl: Hermann A. Schögl: Das Alte Ägypten: Geschichte und Kultur der Frühzeit bis yu Kleopatra. (németül) (hely nélkül): C.H. Beck. 2006. ISBN 9783406549885  
  • ↑ Wilkinson 1999: Toby A. H. Wilkinson: Early Dynastic Egypt. (angolul) 1. kiadás. London: Routledge. 1999. ISBN 978-0415186339  

Külső hivatkozások

[szerkesztés]
Commons:Category:Peribsen
A Wikimédia Commons tartalmaz Peribszen témájú médiaállományokat.
Előző uralkodó:
Uadzsnesz (?)
Szenedzs (?)
Szekhemib (?) 		Következő uralkodó:
Szenedzs (?)
Szekhemib (?)
Haszehemui (?)
  • ókor Ókorportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap
A lap eredeti címe: „https://hu.wikipedia.org/w/index.php?title=Peribszen&oldid=26335739”