Ugrás a tartalomhoz

Szélesatka

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szélesatka
Felnagyított példány
Felnagyított példány
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Ízeltlábúak (Arthropoda)
Altörzs: Csáprágósok (Chelicerata)
Osztály: Pókszabásúak (Arachnida)
Alosztály: Atkák (Acari)
Öregrend: Atkaalakúak (Acariformes)
Rend: Bársonyatka-alakúak (Trombidiformes)
Alrend: Elöllégnyílásos atkák (Prostigmata)
Öregcsalád: Tarsonemoidea
Család: Tarsonemidae
Alcsalád: Pseudotarsonemoidinae
Nemzetség: Pseudotarsonemoidini
Nem: Polyphagotarsonemus
Beer & Nucifora, 1965
Faj: P. latus
Tudományos név
Polyphagotarsonemus latus
(Banks, 1904)
Szinonimák
  • Tarsonemus latus Banks, 1904
Hivatkozások
Wikifajok
Wikifajok

A Wikifajok tartalmaz Szélesatka témájú rendszertani információt.

Commons
Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Szélesatka témájú kategóriát.

A szélesatka (Polyphagotarsonemus latus) a pókszabásúak (Arachnida) osztályának bársonyatka-alakúak (Trombidiformes) rendjébe, ezen belül a Tarsonemidae családjába tartozó faj.[1]

Előfordulása

[szerkesztés]

A szélesatka manapság világszerte előfordul. A legelső példányát egy washingtoni üvegházban írták le; de valószínűleg nem innen származott. Valószínűleg valamelyik trópusi térségből származik.

Megjelenése

[szerkesztés]

A nőstény körülbelül 0,2 milliméter hosszú és ovális alakú. Oldalnézetből dagadtnak tűnik. Az alapszíne a világossárgától a borostyánig vagy a zöldig változik. A középső részén egy csík van, mely a hátsó teste felé elágazik. A hím is ilyen színű, de a csík nélkül; 0,11 milliméteres. A nőstény leghátsó lábai elcsökevényesedtek; emiatt a hím sokkal fürgébb nála. A hím a nagy hátsó lábaival fogjak meg a nimfa korú nőstényt és helyezi a párzáshoz megfelelő helyre.

Szaporodása

[szerkesztés]

Az egyedfejlődésének négy stádiuma van: pete, lárva, nimfa és felnőtt. Az átlagos kifejlett nőstény 30-76 petét rak; naponta ötöt vagy 8-13 napon keresztül, miután elpusztul. Minden öt petéből 4 nőstény és 1 hím kell ki - átlagos adat. A hím csak 5-9 napig él. A szűz nőstény csak hím petét rak. A petéből való kikelésig 2-3 nap kell; a lárvaállapot is vagy 2-3 napig tart.

Kártevőként

[szerkesztés]

Ez az apró atka számos mezőgazdasági növényben tesz kárt; főleg a szőlőben (Vitis) és az almában (Malus), de más fontos gyümölcsökben is. A kender (Cannabis) ültetvényekben és az üvegházakban is nagy károkat okoz. Miatta a növények levelei csonkán vagy elfacsarva nőnek, az új hajtások pedig megfeketednek és elhalnak. A szélesatka a nagy nedvességtartalmat és az alacsony hőmérsékletet kedveli; ha ezeket megváltoztatjuk, akkor csökkenteni tudjuk az egyedszámukat. Teljes kiirtásukhoz el kell távolítani a fertőzött növényeket, a többieket pedig atka elleni szerrel kell permetezni.

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Thomas R. Fasulo: Broad Mite, Polyphagotarsonemus latus (Banks) (Arachnida: Acari: Tarsonemidae). Featured Creatures collection. University of Florida. [2017. december 22-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. november 13.)

Fordítás

[szerkesztés]
  • Ez a szócikk részben vagy egészben a Polyphagotarsonemus latus című angol Wikipédia-szócikk ezen változatának fordításán alapul. Az eredeti cikk szerkesztőit annak laptörténete sorolja fel. Ez a jelzés csupán a megfogalmazás eredetét és a szerzői jogokat jelzi, nem szolgál a cikkben szereplő információk forrásmegjelöléseként.

További információk

[szerkesztés]