Széchényi Aladár

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Ginery (vitalap | szerkesztései) 2018. november 15., 11:33-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól.

Sárvár-felsővidéki gróf Széchényi Aladár Pál György Julián Mária (Lábod, 1862. február 15.Budapest, 1936. május 11.) országgyűlési képviselő.

Élete

Széchényi Pál gróf miniszter és gróf Andrássy Erzsébet fia. Tanulmányait otthon és Budapesten végezte, ugyanitt hallgatta a jogot. Majd önkéntes lett és a 10. számú huszárezred tartalékos hadnagyává nevezték ki. Az 1887. évi választáskor a nagyatádi kerületben (Somogy megye) szabadelvűpárti programmal képviselővé választatott és az országgyűlés megnyitásakor mint korjegyző szerepelt. 1892-ben nem vállalt mandátumot, hanem gazdálkodott a család horvátországi és somogyi birtokain. 1896-ban Vágvecsén (Nyitra megye) választották meg szabadelvűpárti programmal. A véderő bizottság tagja volt, később pedig a balatoni halászati társulat elnöke. Az őszirózsás forradalom után megalakult Magyar Népköztársaság alatt Somogy vármegye főispánja volt.

Családja

Széchényi kétszer nősült. Először 1884-ben Andrássy Natália grófnőt vette el, aki négy gyermeket szült neki:

  • Gabriella Paula (1885–1924); férje: Henrich von Haugwitz gróf (1870–1927)
  • Mária Erzsébet Natália (1887–1972); férje: Ludwig zu Windisch-Grätz herceg (1882–1968)
  • György Mária (1889–1938) katolikus politikus, a Korunk Szava főszerkesztője, Zemplén vármegye főispánja; neje: Zichy Anasztázia grófnő (1891-1969)
  • Mihály Pál Mária (1895–1959); első neje: Cséry Sarolta (1895–1977); második neje: Szász Katalin (1922–?)

Később Széchényi Aladár elvált első feleségétől, majd újra megházasodott. Ezúttal 1918-ban Viszay Flórát (1897–1983) vette el, akitől még egy gyermeke született:

  • Emília Mária Franciska (1921–?); első férje: Bornemisza Tivadar báró (1913–1958); második férje: Muzsay József

Munkái

  • Nyilt levele a vágvecsei kerület választóihoz. Bpest, 1898.
  • Memorandum. Veszprém, év n. (A balatoni halászat érdekében).

Országgyűlési beszédei a Naplóban vannak.

Források

További információk

  • Sziklay János: Dunántúli kulturmunkások. A Dunántúl művelődéstörténete életrajzokban. Bp., Dunántúli Közművelődési Egyesület, 1941.
  • Gudenus János József: A magyarországi főnemesség XX. századi genealógiája. Bp., 1990-1999.
  • Három évtized története életrajzokban. Szerk. Gellért Imre és Madarász Elemér. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., [1932].
  • Magyar politikai és közigazgatási compass (1919-1939). Szerk. Madarász Elemér. [Bp.], Magyar Politikai és Közigazgatási Compass Kiadóváll., [1939].
  • Magyar politikai lexikon. Szerk. T. Boros László. Bp., Európa Irodalmi és Nyomdai Rt., 1929.
  • Új Országgyűlési Almanach 1887-1892. Szerk. Sturm Albert. Bp., Ifjabb Nagel Ottó, 1888.
  • Toth, Adalbert: Parteien und Reichtagswahlen in Ungarn 1848-1892. München, R. Oldenburg Verlag, 1973.
  • Somogyi Helikon. A somogymegyei származású, vagy Somogyban több-kevesebb ideig lakó, vagy legalábbis Somoggyal kapcsolatban működő költők, írók és művészek lexikona. Szerk. Hortobágyi Ágost. Kaposvár, Szerző, 1928.


Elődje:
Makfalvy Géza
Somogy vármegye főispánja
1918. – 1919.
Somogy vármegye címere
Utódja:
Svastics Nándor