Szárnovszky Ferenc
| Szárnovszky Ferenc | |
 | |
| Született | 1863. december 25.[1] Pest |
| Elhunyt | 1903. április 29. (39 évesen)[2][3] Budapest[4] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | |
| Halál oka | öngyilkosság |
| Sírhelye | Farkasréti temető |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szárnovszky Ferenc témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szárnovszky Ferenc (Pest, 1863. december 25.[5] – Budapest, 1903. április 29.)[6][7] magyar szobrász és éremművész.
Életpályája
Szárnovszky Ferenc szabó és Schlahutka Katalin fiaként született, 1863. december 28-án keresztelték a pest-józsefvárosi plébánián. A Bécsi Akadémián, Londonban és Párizsban végezte el tanulmányait. Az Akadémián Weyr és Edmund von Hellmer tanítványa volt. 1886–1889 között Párizsban dolgozott; ekkor Henri Chapu és Alexandre Falguiére voltak mesterei. Az 1890-es évek közepétől a szobrászat felé fordult. 1890-ben Joseph Boehm londoni szobrásznál dolgozott. 1893-ban ismét Párizsba utazott, hogy új techhnológiákat tanulmányozzon az éremművészet területén.
Először a párizsi Salonban állította ki műveit, ahol a kortárs francia éremművészet kiváló mestereit – Hubert Ponscarme, Jules-Clément Chaplain, Oscar Roty – tanulmányozta. Az elsők között csatlakozott a modern francia törekvésekhez. Leginkább kisplasztikákat, érmeket és plaketteket készített. Érmei közül jelentősebb az Iparművészeti Múzeum érme (1895) és a Szt. László-érem (1892). Monumentális szoboralkotásai közül jelentősebb műve a szekszárdi Garay János-emlékmű (1898).
Szárnorszky Ferenc idegi eredetű betegsége úrrá lett rajta; Siklóssy László szerint öngyilkos lett, ugyanakkor a halotti anyakönyvi bejegyzése szerint hűdéses elmezavar következtében hunyt el a Szent János kórházban. Temetésére a Farkasréti temetőben került sor.[6] Felesége Tillinger Johanna volt.
Művei
Szobrok
- Garay János-szobor Szekszárdon (1898, Garay tér)
,_2016_Szeksz%C3%A1rd.jpg)
- Kiegyezés
- Baross Gábor mellszobra
Érmek
- Petőfi Sándor emlékérme
- I. László magyar királyról (1892)[8]
- a Magyar Iparművészeti Múzeum (1895)
- Benczúr Gyuláról (1895)
- Munkácsy Mihályról (1897)[9]
- Hubay Jenőről (1898)
- I. Ferenc József magyar királyról
- Ybl Miklósról (1899)
- Katona Józsefről (1900)
Jegyzetek
- ↑ születési anyakönyv
- ↑ Benezit Dictionary of Artists (angol nyelven). Oxford University Press, 2006. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ http://www.oxfordartonline.com/benezit/view/10.1093/benz/9780199773787.001.0001/acref-9780199773787-e-00178657, Ferenc Szarnovszky, 2017. október 9.
- ↑ PIM-névtérazonosító. (Hozzáférés: 2020. június 28.)
- ↑ A pest-józsefvárosi róm. kath. plébánia keresztelési anyakönyve, 1786/1863. folyószám.
- ↑ a b Gyászjelentése
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. II. ker. állami halotti akv. 1183/1903. folyószám alatt.
- ↑ Szent László érem
- ↑ Munkácsy Mihály portréja
Források
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Magyar Képzőművészeti Egyetem
- Magyar Katolikus Lexikon
- Éremkedvelők Egyesülete (ÉKE)
További információk
- Dömötör Sándor: Szárnovszky Ferenc (Művészet, II. 1903.)
- Művészeti lexikon. Felelős szerkesztő: Lajta Edit. Budapest, Akadémiai Kiadó, 1965-1968.
- Magyar nagylexikon XVI. (Sel–Szö). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2003. ISBN 963-9257-15-X
- Magyar szobrászok adattára a szobrok aukciós és műkereskedelmi áraival. Összeállította: Szegedi László. Budapest, Alinea Kiadó, 2000.
- Új magyar életrajzi lexikon VI. (Sz–Zs). Főszerk. Markó László. Budapest: Helikon. 2007. ISBN 963-547-414-8