Szolártsik Sándor
| Szolártsik Sándor | |
 | |
| Született | 1766. május 25.[1] Gönc |
| Elhunyt | 1795. június 2. (29 évesen)[1] Buda |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | egyetemi hallgató |
| Halál oka | lefejezés |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szolártsik Sándor témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szolártsik Sándor (Gönc, 1766. május 25. – Buda, 1795. június 2.): magyar joggyakornok, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője, s vértanúja.
Élete
Abaffy Ferenc fiainak nevelője volt (Abaffyt is perbe fogták a jakobinus szervezkedésben való részvételért, de felmentették, és az első kivégzések napján szabadon engedték.[2])
Szentmarjay és Szolártsik igen jó tanulók lehettek, a szintén jó képességű Dayka Gábor panaszkodott Kazinczynak, hogy őket a tanulásban utol nem érheti.[3] Szolárstsik Sándort is magyar jakobinus mozgalomban való részvételéért lefejezés általi halálra ítélték és a budai Vérmezőn lefejezték 1795. június 2-án,[4] ugyanezen a napon és ugyanezen a helyen végezték ki Őz Pált is. Korábban, 1795. május 20-án végezték ki Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Szentmarjay Ferencet, Sigray Jakabot. Sokakat börtönbe zártak, köztük Kazinczy Ferencet, Batsányi Jánost, Szentjóbi Szabó Lászlót. A kivégzések végrehajtása, s a bebörtönzések nyomán országunkra a terror súlyos esztendei nehezedtek, Ferenc magyar király alkotmányellenesen kormányzott, hosszú uralkodási ideje nagy részében nem hívta össze az országgyűlést.
Kéziratai
Szolártsik Sándor kéziratai Hajnóczi József és Őz Pál kézirataival együtt 1895. június 2-án kerültek az országos levéltárból a Magyar Nemzeti Múzeum elődintézményébe. (Szinnyei József nyomán, lásd az Őz Pálról szóló szócikkben.)
Irodalom
- Bartucz Lajos: A magyar jakobinusok exhumálása (A magyar jakobinusok emlékezete, Budapest, 1919. c. kötetben);
- A magyar jakobinusok iratai (I – III. Kiadta Benda Kálmán, Budapest, 1952 – 1957). 3 kötet.
Jegyzetek
- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15205.htm, Szolártsik Sándor, 2017. október 9.
- ↑ Eszmebarikádokról a vérmezőre.
- ↑ A magyar irodalom története /főszerk. Sőtér István. Budapest, 1965. III. köt. 267. p.
- ↑ Szinte minden forrásban 1895. június 2. a kivégzés dátuma, kivétel Tarján M. Tamás cikke, melyben 1795. június 3. Lásd forrásokban i.m.
