Szolártsik Sándor

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Szolártsik Sándor
Született1766. május 25.[1]
Gönc
Elhunyt1795. június 2. (29 évesen)[1]
Buda
Állampolgárságamagyar
Foglalkozásaegyetemi hallgató
Halál okalefejezés
SírhelyeFiumei Úti Sírkert
A Wikimédia Commons tartalmaz Szolártsik Sándor témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
Magyar jakobinusok sírja Budapesten. (Hajnóczy József, Laczkovics János, Martinovics Ignác, Sigray Jakab, Szentmarjay Ferenc, Szolártsik Sándor, Őz Pál). Kerepesi temető: 11/1-sziget.

Szolártsik Sándor (Gönc, 1766. május 25.Buda, 1795. június 2.) magyar joggyakornok, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.

Élete[szerkesztés]

Abaffy Ferenc fiainak nevelője volt (Abaffyt is perbe fogták a jakobinus szervezkedésben való részvételért, de felmentették, és az első kivégzések napján szabadon engedték.[2])

Szentmarjay és Szolártsik igen jó tanulók lehettek, a szintén jó képességű Dayka Gábor panaszkodott Kazinczynak, hogy őket a tanulásban utol nem érheti.[3] Szolárstsik Sándort is magyar jakobinus mozgalomban való részvételéért lefejezés általi halálra ítélték és a budai Vérmezőn lefejezték 1795. június 2-án,[4] ugyanezen a napon és ugyanezen a helyen végezték ki Őz Pált is. Korábban, 1795. május 20-án végezték ki Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Szentmarjay Ferencet, Sigray Jakabot. Sokakat börtönbe zártak, köztük Kazinczy Ferencet, Batsányi Jánost, Szentjóbi Szabó Lászlót. A kivégzések végrehajtása, s a bebörtönzések nyomán országunkra a terror súlyos esztendei nehezedtek, I. Ferenc magyar király alkotmányellenesen kormányzott, hosszú uralkodási ideje nagy részében nem hívta össze az országgyűlést.

Kéziratai[szerkesztés]

Szolártsik Sándor kéziratai Hajnóczy József és Őz Pál kézirataival együtt 1895. június 2-án kerültek az országos levéltárból a Magyar Nemzeti Múzeum elődintézményébe. (Szinnyei József nyomán, lásd az Őz Pálról szóló szócikkben.)

Irodalom[szerkesztés]

  • Bartucz Lajos: A magyar jakobinusok exhumálása (A magyar jakobinusok emlékezete, Budapest, 1919 című kötetben)
  • A magyar jakobinusok iratai (I–III. Kiadta Benda Kálmán, Budapest, 1952–1957). 3 kötet

Jegyzetek[szerkesztés]

  1. a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15205.htm, Szolártsik Sándor, 2017. október 9.
  2. Eszmebarikádokról a vérmezőre.
  3. A magyar irodalom története /főszerk. Sőtér István. Budapest, 1965. III. köt. 267. p.
  4. Szinte minden forrásban 1795. június 2. a kivégzés dátuma, kivétel Tarján M. Tamás cikke, melyben 1795. június 3. Lásd forrásokban i.m.

Források[szerkesztés]