Szolártsik Sándor
| Szolártsik Sándor | |
 | |
| Született | 1766. május 25.[1] Gönc |
| Elhunyt | 1795. június 2. (29 évesen)[1] Buda |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | egyetemi hallgató |
| Halál oka | lefejezés |
| Sírhelye | Fiumei úti sírkert (11/1-sziget)[2] |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szolártsik Sándor témájú médiaállományokat. | |
Szolártsik Sándor (Gönc, 1766. május 25. – Buda, 1795. június 2.) magyar joggyakornok, a magyar jakobinus mozgalom résztvevője.
Élete
[szerkesztés]Abaffy Ferenc fiainak nevelője volt (Abaffyt is perbe fogták a jakobinus szervezkedésben való részvételért, de felmentették, és az első kivégzések napján szabadon engedték.[3])
Szentmarjay és Szolártsik igen jó tanulók lehettek, a szintén jó képességű Dayka Gábor panaszkodott Kazinczynak, hogy őket a tanulásban utol nem érheti.[4] Szolárstsik Sándort is magyar jakobinus mozgalomban való részvételéért lefejezés általi halálra ítélték és a budai Vérmezőn lefejezték 1795. június 2-án,[5] ugyanezen a napon és ugyanezen a helyen végezték ki Őz Pált is. Korábban, 1795. május 20-án végezték ki Martinovics Ignácot, Hajnóczy Józsefet, Laczkovics Jánost, Szentmarjay Ferencet, Sigray Jakabot. Sokakat börtönbe zártak, köztük Kazinczy Ferencet, Batsányi Jánost, Szentjóbi Szabó Lászlót. A kivégzések végrehajtása, s a bebörtönzések nyomán országunkra a terror súlyos esztendei nehezedtek, I. Ferenc magyar király alkotmányellenesen kormányzott, hosszú uralkodási ideje nagy részében nem hívta össze az országgyűlést.
Kéziratai
[szerkesztés]Szolártsik Sándor kéziratai Hajnóczy József és Őz Pál kézirataival együtt 1895. június 2-án kerültek az országos levéltárból a Magyar Nemzeti Múzeum elődintézményébe. (Szinnyei József nyomán, lásd az Őz Pálról szóló szócikkben.)
Irodalom
[szerkesztés]- Bartucz Lajos: A magyar jakobinusok exhumálása (A magyar jakobinusok emlékezete, Budapest, 1919 című kötetben)
- A magyar jakobinusok iratai (I–III. Kiadta Benda Kálmán, Budapest, 1952–1957). 3 kötet
Jegyzetek
[szerkesztés]- ↑ a b http://mek.oszk.hu/00300/00355/html/ABC14240/15205.htm. (Hozzáférés: 2017. október 9.)
- ↑ https://library.hungaricana.hu/hu/view/BFLV_bn_25_07_1999_3_2/?pg=65&layout=s
- ↑ Eszmebarikádokról a vérmezőre.
- ↑ A magyar irodalom története /főszerk. Sőtér István. Budapest, 1965. III. köt. 267. p.
- ↑ Szinte minden forrásban 1795. június 2. a kivégzés dátuma, kivétel Tarján M. Tamás cikke, melyben 1795. június 3. Lásd forrásokban i.m.
