Szigeti gezerigó
Szigeti gezerigó | ||||||||||||||||||
---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
![]() | ||||||||||||||||||
Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||
Súlyosan veszélyeztetett![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() ![]() | ||||||||||||||||||
Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||
| ||||||||||||||||||
Tudományos név | ||||||||||||||||||
Mimus graysoni (Lawrence, 1871) | ||||||||||||||||||
Elterjedés | ||||||||||||||||||
![]() | ||||||||||||||||||
Hivatkozások | ||||||||||||||||||
![]() A Wikifajok tartalmaz Szigeti gezerigó témájú rendszertani információt. ![]() A Wikimédia Commons tartalmaz Szigeti gezerigó témájú kategóriát. |
A szigeti gezerigó (Mimus graysoni) a madarak osztályának a verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a gezerigófélék (Mimidae) családjához tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt George Newbold Lawrence amerikai amatőr ornitológus írta le 1871-ben, a Harporhynchus nembe Harporhynchus graysoni néven.[3]
Előfordulása
A Mexikóhoz tartozó Revillagigedo-szigetek legnagyobb tagján Socorro szigetén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi vagy trópusi lombhullató erdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 24–26,5 centiméter, átlagosan testtömege 75,5 gramm.[3]
Életmódja
Mindenevő, rovarokkal, levelekkel és gyümölcsökkel táplálkozik.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe nagyon kicsi, egyedszáma 190-280 példány közötti, viszont stabil. Invazív, nem őshonos fajok és betegségek veszélyeztetik, valamint élőhelyeinek beépítése. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján súlyosan veszélyeztetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2020. január 12.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2020. január 11.)
Források
- A faj szerepel a Természetvédelmi Világszövetség Vörös Listáján. IUCN. (Hozzáférés: 2020. január 12.)