Szerémnyárád
| Szerémnyárád (Нерадин) | |||
| |||
| Közigazgatás | |||
| Ország |  Szerbia | ||
| Tartomány | Vajdaság | ||
| Körzet | Szerémségi | ||
| Község | Ürög | ||
| Rang | falu | ||
| Népesség | |||
| Teljes népesség | ismeretlen | ||
| Népsűrűség | 40,2 fő/km² | ||
| Földrajzi adatok | |||
| Tszf. magasság | 191 m | ||
| Terület | 13,7 km² | ||
| Időzóna | CET, UTC+1 | ||
| Elhelyezkedése | |||
 | |||
 é. sz. 45° 07′ 01″, k. h. 19° 53′ 50″45.116944°N 19.897222°EKoordináták: é. sz. 45° 07′ 01″, k. h. 19° 53′ 50″45.116944°N 19.897222°E | |||
 A Wikimédia Commons tartalmaz Szerémnyárád témájú médiaállományokat. | |||
Szerémnyárád (Нерадин) település Szerbiában, a Vajdaságban, a Szerémségi körzetben, Ürög községben.
Demográfiai változások
| 1948 | 1953 | 1961 | 1971 | 1981 | 1991 | 2002 |
|---|---|---|---|---|---|---|
| 1017 | 1017 | 912 | 769 | 704 | 625 | 551[1] |
Történelem
A középkorban elsőként Narad in Syrmia néven fordul elő. Határában állt a híres Szent Gergely-forrás, melynek gyógyító erőt tulajdonítottak.[2] A török időkben elnéptelenedett magyar település az újkorban szerb lakókkal népesült be. Mai szerb neve - Neradin - a magyarból való.
A XIX. században birtokosa a karlócai szerb-ortodox pátriárka.
Etnikai összetétel
| Nemzetiség | Szám | % |
| Szerbek | 514 | 93,28 |
| Cigányok | 10 | 1,81 |
| Magyarok | 9 | 1,63 |
| Horvátok | 2 | 0,36 |
| Románok | 2 | 0,36 |
| Bolgárok | 1 | 0,18 |
| Egyéb/Ismeretlen[3] |
Források
- ↑ Stanovništvo, uporedni pregled broja stanovnika 1948, 1953, 1961, 1971, 1981, 1991, 2002, podaci po naseljima. (szerbül) Beograd: Republički zavod za statistiku. 2004. ISBN 86-84433-14-9 Knjiga 9
- ↑ http://historiadomus.blog.hu/2015/10/23/szent_gergely_kultusza_a_delvideken
- ↑ Stanovništvo, nacionalna ili etnička pripadnost, podaci po naseljima 1. kötet. (szerbül) Belgrád: Republički zavod za statistiku. 2003. ISBN 86-84433-00-9
