Ugrás a tartalomhoz

Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/12

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Apátlanul
SzerzőAnton Pavlovics Csehov
Eredeti címБезотцо́вщина
OrszágOroszország
Nyelvorosz
Műfajtragikomédia
Kiadás
Kiadás dátuma1923
Magyar kiadóEurópa Könyvkiadó
Magyar kiadás dátuma1978
SablonWikidataSegítség

Az Apátlanul (címváltozatok: Platonov, Platonov szerelmei, ...) (orosz nyelven: Безотцо́вщина, Платонов, ...) Anton Pavlovics Csehov 1881-ben még orvos egyetemista korában[1] írt első színműve négy felvonásban.

Magyarul először Elbert János fordításában 1978-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában a Csehov drámák című kötetben.

Keletkezése, megjelenése[szerkesztés]

A darabot 15 évvel a szerző halála után fedezték fel egy moszkvai bank államosítási eljárása során 1920-ban, és először 1923-ban tették közzé. Mivel a fellelt példány fedőlapja hiányzott, kezdetben csak úgy emlegették, Színmű cím nélkül. Ami talán túlzott óvatosság volt, hiszen Csehov bátyjának, Alekszandr Csehovnak írt 1878. október 14-i leveléből a szovjet irodalomtörténészek tudhatták, hogy a hiányzó, végleg elveszettnek hitt darab címe Apátlanul. Emiatt azonban a darabot az Ivanov és a Ványa bácsi mintájára a főszereplőről Platonov címmel kezdték játszani.

Az irodalomtörténészek óvatosságát az is motiválhatta, hogy a darab szokatlanul kiforrott, egyenletes, ami váratlan egy ilyen fiatal szerzőtől. Talán csak a jellemek lebegése, nehezen meghatározható és megítélhető jellege mutathatna egy fiatal szerzőre, de ez Csehov későbbi műveitől sem idegen. Talán csak a darab rendkívüli terjedelme vall gyakorlatlan szerzőre. A hossza körülbelül a duplája az átlagos darabokénak. Bár úgy tűnik, már a fiatal Csehov is a rendezőre bízta volna az előadásban végül megjelenő szereplők körének és jeleneteknek a kiválasztását, szinte kikényszerítve a darab átértelmezését egyik rendezéstől a másikig[2]. Ami ha valóban így és valóban szándékosan történt, az szintén egy korát megelőző csehovi újítás.

A darab külföldön is változatos címeken futott: a Platonovon kívül például „Az az őrült Platonov”, „Don Juan orosz módra”, „Megtört szívek háza”. De leggyakrabban talán a „Platonov szerelmei” címmel játszották.

Szereplő személyek[szerkesztés]

  • Anna Petrovna Vojnyiceva, tábornokné, fiatal özvegy
  • Szergej Pavlovics Vojnyicev, Vojnyicev tábornok fia, első házasságából
  • Szofja Jegorovna, a felesége
  • Porfirij Szemjonovics Glagoljev, földbirtokos, Vojnyicevék szomszédja
  • Kirill Porfirjevics Glagoljev, a fia
  • Geraszim Kuzmics Petrin
  • Marja Jefimovna Grekova
  • Nyikolaj Ivanovics Trileckij
  • Mihail Vasziljevics Platonov, falusi tanító
  • Alekszandra Ivanovna (Szása), a felesége
  • Oszip, lótolvaj
  • Marko, a békebíró küldönce
  • Vaszilij, Vojnyicevék cselédje
  • Jakov, Vojnyicevék cselédje
  • Kátya, Vojnyicevék cselédje
  • Vendégek

Történik 1880-ban egy dél-oroszországi kormányzóságban, Platonovka falu környékén.?????

Cselekménye[szerkesztés]

Első felvonás[szerkesztés]

Egy forró nyári napon a Vojnicev-ház unatkozó népe rég nemlátott vendégek érkezésétől várnak némi felfrissülést. Híre jött, hogy nemrég visszaérkezett a Platonov család, és még aznap várható a látogatásuk.


Színházi bemutatók[szerkesztés]

Hazai kiadások[szerkesztés]

  • Csehov drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-071-127-3
  • Platonov szerelmei, Szigligeti Színház-Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1980, 1978, ISBN 963-7611-36-3


Filmváltozatok[szerkesztés]

  • Platonov szerelmei (tévéfilm), Magyar Televízió, 1967
  • Etűdök gépzongorára (Nyikita Mihalkov, 1977)
  • Platonov (tévéfilm), Magyar Televízió, 1984
  • Csehov – Platonov, a Budapesti Katona József Színház előadásának televíziós változata, r.: Ascher Tamás, 1991

Néhány nevezetes hazai színházi bemutató[szerkesztés]

Források[szerkesztés]

benne Elbert János tanulmánya:

  • A Platonovtól a Cseresznyéskertig: Csehov, a drámaíró címmel

Megjegyzések[szerkesztés]

  1. Mások szerint legalábbis első változatát még taganrogi gimnáziumi évei végén írta.
  2. Az ifjú Csehov a darabot merészen az ünnepelt színésznőjének, Marija Jermolovának jutalomjátékként ajánlotta, akinek a színmű szokatlan terjedelmével kapcsolatos, várható rémüldözésére kisérőlevelében ezzel nyugtatja: „Ne rémüljön meg. A fele ki van húzva”.
  3. A bemutató 1990. május 21-én Párizsban az Bouffes du Nord Színházban volt

További információk[szerkesztés]

{{commonscat|Seagull (Chekhov)|''Platonov''}} {{Nemzetközi katalógusok}} {{Portál|Irodalom|}} {{DEFAULTSORT:Platonov}} [[Kategória:Orosz drámák]] [[Kategória:Anton Pavlovics Csehov]]