Szerkesztő:ZorróAszter/próbalap/12
| Apátlanul | |
| Szerző | Anton Pavlovics Csehov |
| Eredeti cím | Безотцо́вщина |
| Ország | Oroszország |
| Nyelv | orosz |
| Műfaj | tragikomédia |
| Kiadás | |
| Kiadás dátuma | 1923 |
| Magyar kiadó | Európa Könyvkiadó |
| Magyar kiadás dátuma | 1978 |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Az Apátlanul (címváltozatok: Platonov, Platonov szerelmei, ...) (orosz nyelven: Безотцо́вщина, Платонов, ...) Anton Pavlovics Csehov 1881-ben még orvos egyetemista korában[1] írt első színműve négy felvonásban.
Magyarul először Elbert János fordításában 1978-ban jelent meg az Európa Könyvkiadó gondozásában a Csehov drámák című kötetben.
Keletkezése, megjelenése[szerkesztés]
A darabot 15 évvel a szerző halála után fedezték fel egy moszkvai bank államosítási eljárása során 1920-ban, és először 1923-ban tették közzé. Mivel a fellelt példány fedőlapja hiányzott, kezdetben csak úgy emlegették, Színmű cím nélkül. Ami talán túlzott óvatosság volt, hiszen Csehov bátyjának, Alekszandr Csehovnak írt 1878. október 14-i leveléből a szovjet irodalomtörténészek tudhatták, hogy a hiányzó, végleg elveszettnek hitt darab címe Apátlanul. Emiatt azonban a darabot az Ivanov és a Ványa bácsi mintájára a főszereplőről Platonov címmel kezdték játszani.
Az irodalomtörténészek óvatosságát az is motiválhatta, hogy a darab szokatlanul kiforrott, egyenletes, ami váratlan egy ilyen fiatal szerzőtől. Talán csak a jellemek lebegése, nehezen meghatározható és megítélhető jellege mutathatna egy fiatal szerzőre, de ez Csehov későbbi műveitől sem idegen. Talán csak a darab rendkívüli terjedelme vall gyakorlatlan szerzőre. A hossza körülbelül a duplája az átlagos darabokénak. Bár úgy tűnik, már a fiatal Csehov is a rendezőre bízta volna az előadásban végül megjelenő szereplők körének és jeleneteknek a kiválasztását, szinte kikényszerítve a darab átértelmezését egyik rendezéstől a másikig[2]. Ami ha valóban így és valóban szándékosan történt, az szintén egy korát megelőző csehovi újítás.
A darab külföldön is változatos címeken futott: a Platonovon kívül például „Az az őrült Platonov”, „Don Juan orosz módra”, „Megtört szívek háza”. De leggyakrabban talán a „Platonov szerelmei” címmel játszották.
Szereplő személyek[szerkesztés]
- Anna Petrovna Vojnyiceva, tábornokné, fiatal özvegy
- Szergej Pavlovics Vojnyicev, Vojnyicev tábornok fia, első házasságából
- Szofja Jegorovna, a felesége
- Porfirij Szemjonovics Glagoljev, földbirtokos, Vojnyicevék szomszédja
- Kirill Porfirjevics Glagoljev, a fia
- Geraszim Kuzmics Petrin
- Marja Jefimovna Grekova
- Nyikolaj Ivanovics Trileckij
- Mihail Vasziljevics Platonov, falusi tanító
- Alekszandra Ivanovna (Szása), a felesége
- Oszip, lótolvaj
- Marko, a békebíró küldönce
- Vaszilij, Vojnyicevék cselédje
- Jakov, Vojnyicevék cselédje
- Kátya, Vojnyicevék cselédje
- Vendégek
Történik 1880-ban egy dél-oroszországi kormányzóságban, Platonovka falu környékén.?????
Cselekménye[szerkesztés]
Első felvonás[szerkesztés]
Egy forró nyári napon a Vojnicev-ház unatkozó népe rég nemlátott vendégek érkezésétől várnak némi felfrissülést. Híre jött, hogy nemrég visszaérkezett a Platonov család, és még aznap várható a látogatásuk.
Színházi bemutatók[szerkesztés]
Hazai kiadások[szerkesztés]
- Csehov drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-071-127-3
- Platonov szerelmei, Szigligeti Színház-Verseghy Ferenc Megyei Könyvtár, Szolnok, 1980, 1978, ISBN 963-7611-36-3
Filmváltozatok[szerkesztés]
- Platonov szerelmei (tévéfilm), Magyar Televízió, 1967
- Etűdök gépzongorára (Nyikita Mihalkov, 1977)
- Platonov (tévéfilm), Magyar Televízió, 1984
- Csehov – Platonov, a Budapesti Katona József Színház előadásának televíziós változata, r.: Ascher Tamás, 1991
Néhány nevezetes hazai színházi bemutató[szerkesztés]
- Platonov, Pesti Színházban a Vígszínház társulata, 1981, r.: Horvai István, Platonov - Tahi Tóth László
- Platonov szerelmei, Szatmárnémeti Északi Színház Harag György Társulata, 1989, r: Kovács Levente
- Platonov, Katona József Színház, 1990[3], r.: Ascher Tamás
- Apátlanul, Várszínház a Nemzeti Színház társulata, 1997, r.: Gaál Erzsébet
- Platonov, Szegedi Nemzeti Színház, 1999, r.: Telihay Péter
- Slussz (Platonov) - Ódry Színpad, Padlás, 2003, r.: Szász János
Források[szerkesztés]
- Csehov drámák, Európa Könyvkiadó, Budapest, 1978, ISBN 963-071-127-3
benne Elbert János tanulmánya:
- A Platonovtól a Cseresznyéskertig: Csehov, a drámaíró címmel
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ Mások szerint legalábbis első változatát még taganrogi gimnáziumi évei végén írta.
- ↑ Az ifjú Csehov a darabot merészen az ünnepelt színésznőjének, Marija Jermolovának jutalomjátékként ajánlotta, akinek a színmű szokatlan terjedelmével kapcsolatos, várható rémüldözésére kisérőlevelében ezzel nyugtatja: „Ne rémüljön meg. A fele ki van húzva”.
- ↑ A bemutató 1990. május 21-én Párizsban az Bouffes du Nord Színházban volt
További információk[szerkesztés]
- A Sirály teljes szövege orosz nyelven.
- Almási Miklós. Mi lesz velünk, Anton Pavlovics?. Budapest: Magvető Könyvkiadó, 29–85. o.. ISBN 963 14 0502 8 (1985) (Ripacsok a tóparton címmel a Sirály rendhagyó, sajátos szempontú elemzése.)
{{commonscat|Seagull (Chekhov)|''Platonov''}} {{Nemzetközi katalógusok}} {{Portál|Irodalom|}} {{DEFAULTSORT:Platonov}} [[Kategória:Orosz drámák]] [[Kategória:Anton Pavlovics Csehov]]