Ugrás a tartalomhoz

Szentháromság temető

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Holdkóros (vitalap | szerkesztései) 2019. február 14., 20:45-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Nevezetes halottai: Személynév egyértelműsítése)
Szentháromság temető
Közigazgatás
OrszágMagyarország
TelepülésKecskemét
Földrajzi adatok
Elhelyezkedése
Szentháromság temető (Bács-Kiskun vármegye)
Szentháromság temető
Szentháromság temető
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 19° 41′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 19° 41′ 03″

A kecskeméti Szentháromság temető Kecskemét város egyik lezárt temetője. Az Árpádvárosban, a belvárostól déli irányba található. Jelenlegi státusza kegyeleti park. Az önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő temetőt a Kecskeméti Városgazdasági Kft. üzemelteti. Területe 12.66 ha (126600 m²).

Története

A Szentháromság temető története a 18. század közepéig nyúlik vissza, az 1740-es pestisjárvány alatt nyitották meg, nevét a Szentháromság-kápolnáról kapta, mely 1721–22. (más források szerint 1709–10.) körül épült. Területe a 20. századig változó ütemben folyamatosan nőtt, legnagyobb kiterjedését 1927-re érte el, mely ekkor 22,85 ha (228500 m²)volt.

A második világháború után Kecskemét megyeszékhely lett, és dinamikus fejlődésnek indult. A gyors népességnövekedés lakáshiányhoz vezetett, ezért a város a II. ötéves terv keretein belül megkezdte az árpádvárosi (korabeli: Leninváros) lakótelep építését. Az épülő lakótelep a temető területét is érintette, mely így durván felére csökkent. 1964-ben nyitották meg a kecskeméti Köztemetőt, sokan ide exhumáltatták hozzátartozóikat, illetve ekkor került kialakításra Kecskemét híres szülötteinek díszsírhelye is. Ma a temető építészetileg leglátványosabb részei az első világháborús hősi temető (épült: 1927, felújították: 2007), illetve a Kálvária (épült: 1896, felújítva: 2010).

Nevezetes halottai

Források