Szentháromság temető
| Szentháromság temető | |
| Közigazgatás | |
| Ország | Magyarország |
| Település | Kecskemét |
| Földrajzi adatok | |
| Elhelyezkedése | |
 Szentháromság temető
Pozíció Bács-Kiskun vármegye térképén
| |
 é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 19° 41′ 03″Koordináták: é. sz. 46° 53′ 54″, k. h. 19° 41′ 03″ | |
A kecskeméti Szentháromság temető Kecskemét város egyik lezárt temetője. Az Árpádvárosban, a belvárostól déli irányba található. Jelenlegi státusza kegyeleti park. Az önkormányzati és egyházi tulajdonban lévő temetőt a Kecskeméti Városgazdasági Kft. üzemelteti. Területe 12.66 ha (126600 m²).
Története
A Szentháromság temető története a 18. század közepéig nyúlik vissza, az 1740-es pestisjárvány alatt nyitották meg, nevét a Szentháromság-kápolnáról kapta, mely 1721–22. (más források szerint 1709–10.) körül épült. Területe a 20. századig változó ütemben folyamatosan nőtt, legnagyobb kiterjedését 1927-re érte el, mely ekkor 22,85 ha (228500 m²)volt.
A második világháború után Kecskemét megyeszékhely lett, és dinamikus fejlődésnek indult. A gyors népességnövekedés lakáshiányhoz vezetett, ezért a város a II. ötéves terv keretein belül megkezdte az árpádvárosi (korabeli: Leninváros) lakótelep építését. Az épülő lakótelep a temető területét is érintette, mely így durván felére csökkent. 1964-ben nyitották meg a kecskeméti Köztemetőt, sokan ide exhumáltatták hozzátartozóikat, illetve ekkor került kialakításra Kecskemét híres szülötteinek díszsírhelye is. Ma a temető építészetileg leglátványosabb részei az első világháborús hősi temető (épült: 1927, felújították: 2007), illetve a Kálvária (épült: 1896, felújítva: 2010).
Nevezetes halottai
- Bagi László (1819–1904) polgármester
- Balatoni Farkas Ignác (?–1944) gyógyszerész
- Bogyó Pál (1821–1906) apátplébános, pápai trónálló
- Csősz Mihály Imre (1838–1916) piarista gimnázium igazgató
- Dömötör Pál (1867–1935) gazdasági tanácsos
- Csalókay Sándor (1873–1918) a kecskeméti törvényszék vezetője
- Dunszt Ferenc (1824–1910) honvéd főhadnagy
- Ferenczy Ida (1839–1928) Erzsébet királyné bizalmasa
- Halasy Pál (1846–1912) császári és királyi tábornok
- Hanusz István (1840–1909) tanár, címzetes prépost
- Merász József (1887–1928) építési vállalkozó
- Ottó Sándor (1861–1937) mérnök
- Révész István (1862–1929) tábori püspök
Források
- Juhász István: Kecskemét város temetői. Kecskemét, 1999. (ISBN:963-03-8841-3)
- Péterné Fehér Mária – Szabó Tamás – Székelyné Körösi Ilona: Kecskeméti életrajzi lexikon. Kecskeméti Füzetek 4. Kecskemét, 1992. (ISBN:963-02-9377-3)
- Megújult az első világháborús emlékhely Kecskeméten
- Felszentelték a Szentháromság Temető kálváriáját
- Történelmi és kegyeleti emlékhelyek