Szenes Erzsi
| Szenes Erzsi | |
| Született | Singer Erzsébet 1902. június 5. Rajec |
| Elhunyt | 1981. május (78 évesen) Tel-Aviv |
| Állampolgársága | |
| Foglalkozása | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szenes Erzsi, született Singer Erzsébet (Rajec, 1902. június 5.[1] – Tel-Aviv, 1981. május) költő, író, újságíró, előadóművész.
Élete[szerkesztés]
Singer Mátyás tanító és Feldman Berta lánya. Nagymihályon nevelkedett, 1920-as években újságíróként és költőként ismert a Felvidéken és Magyarországon egyaránt. A Kassai Naplóban indult, a Prágai Magyar Hírlap és Magyar Újság szerkesztője lett. Magyarországon a Nyugat, a Múlt és Jövő, a Testvér, A Szép Szó, a Pesti Napló és a Pesti Hírlap közölte írásait.[2] Tagja volt a Masaryk Akadémiának.[3]
1939-től 1942-ig, a fasizmus csehszlovákiai előretörésekor Nagymihályon gettóba zárták. Ekkori írásainak egy részét elásta az udvaron, ezek elvesztek, naplójának egy része viszont megmaradt. 1942 decemberében a csehszlovákiai zsidó deportálások kezdetén Magyarországra szökött, itt még a Cserépfalvinál kiadhatta kisregényét (Nyártól nyárig, 1943).
1944. március 21-én letartóztatták, előbb a Zrínyi utcai börtönbe, majd Kistarcsára hurcolták, onnan Adolf Eichmann személyes parancsára[4] Auschwitzba deportálták. (Ezzel a Német Birodalom az akkor érvényben lévő magyar törvényeket is megszegte.)[4] Végül Fallerslebenbe, egy hadiüzembe került kényszermunkára. Az amerikai katonák Salzwedelben szabadították fel.
Túlélve a holokausztot 1945-ben egy rövid ideig egy pozsonyi szlovák lap munkatársa volt, majd 1949-ben Izraelbe emigrált. Haláláig újságíróként dolgozott a Tel-Avivban működő Új Keletnek, és előadóművészként költői esteken lépett fel. Tanúvallomást tett az Eichmann-perben (1962. május 25.),[5] a Hunsche-Krumey tárgyaláson is (Frankfurt, 1963).[6]
Pályakép[szerkesztés]
Pályája verseskötetekkel indult, első két kötetében fő témája egy fiatal lány szerelmi vágyai. Többnyire kötetlen szabadversek, amelyek a zsidó zsoltárokhoz hasonlítanak.[7] Későbbi versei erősen antifasiszták. Első önéletrajzi kötetét még 1937-ben írta meg Dallos István felszólítására. Magyarországon megjelent könyve a Lélek ellenáll, csonkán is történelmi forrásmunka. 1966-ban Juhász Ferenc meghívására Magyarországra látogatott és a Könyvnap díszvendége volt.[8] 1966–1967-ben több interjút adott,[9] és több cikk jelent meg Lélek ellenáll című könyvéről. [10]
Művei[szerkesztés]
- Selyemgombolyag, 1924, Kassa, versek
- Fehér kendő, 1928, Kassa, versek
- Szerelmet és halált énekelek, 1936
- Nyártól nyárig, kisregény, Budapest, 1943
- Van hazám, 1956, emlékezések, Tel-Aviv
- A lélek ellenáll, napló és versek, 1966, Budapest
- Pkaat hamesi, 1969, Tel-Aviv, válogatott versek
- Mitan kaved, 1977, válogatott elbeszélések
Díjai, elismerései[szerkesztés]
- Nordau-díj
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ Születési bejegyzése a rajeci izraelita hitközség születési akv. 6/1902. folyószáma alatt. (Hozzáférés: 2020. március 19.)
- ↑ Csanda Sándor: Első Nemzedék, Pozsony, 1982
- ↑ Egri Viktor: A lélek ellenáll (Szenes Erzsi naplója) Irodalmi Szemle 1966/7
- ↑ a b Filep Tamás Gusztáv: Szabályosan kiloptak bennünket Magyarországról, Irodalmi Szemle, 2012/8
- ↑ Testimony of Erzsi Elisheva. (Hozzáférés: 2018. augusztus 22.)
- ↑ (1964. augusztus 1.) „A vonat másodszor is kirobogott…Beszélgetés Szenes Erzsi költőnővel, a Hunsche-Krumey per tanújával.”. Új Élet (15), 3. o.
- ↑ Magyar Zsidó Lexikon/szerk. Újvári Péter Budapest: Pallas, 1929
- ↑ Szenes, Erzsi. A lélek ellenáll. Budapest: Szépirodalmi [1966]
- ↑ b.p.: „A magyar Anna Frank”. Interjú Budapesten Szenes Erzsivel. Új Kelet 1966. VI. 3.2.; F[edor] Á[gnes].: Egy elásott napló sorsa. Szenes Erzsébet beszél „A lélek ellenáll” című könyvéről. Magyar Nemzet, 1966. május 25. 4.
- ↑ Ágh István: Szenes Erzsi: A lélek ellenáll = Új Írás, 1967. 1. szám, 123.; Mezei András: „A lélek ellenáll”= Élet és irodalom, 1966/38. szeptember 17. 4.; Kardos Pál: Szenes Erzsi, A lélek ellenáll, Napló és versek. Alföld, 1966/10. 81-82.
Források[szerkesztés]
- Cseh/szlovákiai magyar irodalmi lexikon, Szerk. Fónod Zoltán, Madách-Posonium, Pozsony, 2004, (382-383. o.) ISBN 80-7089-391-5
- Borbándi Gyula: Nyugati magyar irodalmi lexikon, Hitel, Budapest, 1992, ISBN 963 04 1859 2
- Csanda Sándor: Első Nemzedék, Madách Könyv- és Lapkiadó, Pozsony, 1982
- Szenes Erzsi, Kortárs magyar írók 1945-1997