Szenahtenré Jahmesz

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Szenahtenré Ta-aa szócikkből átirányítva)
Szenahtenré Jahmesz
előd
egyiptomi fáraó
utód
II. Szobekemszaf
XVII. dinasztia
Szekenenré Ta-aa

Uralkodása i. e. 1550 körül
Prenomen
<
N5 O34
n
M3
Aa1
t
D40
n
>

Szenahtenré
Nomen
<
N12 ms s
>

Jahmesz
A Hold gyermeke
Apja VII. Intef (?)
Főfelesége Tetiseri
Gyermekei Szekenenré Ta-aa, nyAhhotep, Kamosze (?), Inhapi, Szitdzsehuti

Szenahtenré Jahmesz az ókori egyiptomi XVII. dinasztia fáraója, a XVIII. dinasztia ősapja. A XVII. dinasztia utolsó előtti fáraójának, Szekenenrének az apja; a XVIII. dinasztia első fáraójának, I. Jahmesznek a nagyapja.[1] Utódai uralma alatt folyt a hükszószok kiűzése Egyiptomból.

Valószínűleg rokonságban állt a XVII. dinasztia korábbi királyaival; VIII. Intef fia vagy testvére, és II. Szobekemszaf testvére lehetett.[2] Közvetett bizonyítékok azonosítják őt a XVIII. dinasztia ősanyja, Tetiseri királyné férjeként. A dinasztia első fáraója, I. Jahmesz egy abüdoszi feliratán Tetiserit Jahmesz anyja anyjának, apja anyjának és nagy királyi hitvesnek nevezi; a királyok közt két nemzedékkel visszaszámolva eljutunk Szenahtenréhez, akinek nevét megtalálni az istenített kora újbirodalmi uralkodók nevei közt.[3] Kim Ryholt dán egyiptológus megjegyzi, hogy „mivel Szenahtenrét megemlítik a Nyugat urai közt Szekenenrével és Kamoszéval együtt, valószínűleg Jahmesz családjának tagja lehetett, és azonos Tetiseri egyébként azonosítatlan férjével.”[4]

Tetiseritől legalább két gyermeke született, utódja, Szekenenré és annak főfelesége, Ahhotep. Ahhotepen kívül Szekenenré két másik felesége, Ahmesz-Inhapi és Szitdzsehuti is viseli a „Király leánya” címet (Szitdzsehuti a „Király testvére” címet is), így feltehetőleg ők is Szenahtenré gyermekei voltak.[5] Lehetséges, hogy Szenahtenré és Tetiseri fiatalabbik fia volt Kamosze fáraó, aki Szekenenrét követte a trónon, bár őt más elméletek Szekenenré idősebbik fiának tartják.[6]

Korábbi elméletek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Sokáig nem kerültek elő korabeli források, melyek említik, csak jóval későbbről, az Újbirodalom idejéből volt ismert, például a karnaki kánonban (III. Thotmesz idejéből) és két thébai sírban.[7][8] Emiatt feltételezték, hogy uralkodása rövid lehetett, legfeljebb egy évig tartott. Az információhiány miatt több más, azóta megdőlt elmélet is született róla, többek közt az, hogy valójában azonos Szekenenrével.[9] Emellett teljes neve sem volt tisztázott; 2012 előtti forrásokban személyneveként (nomen) többnyire a Ta-aa szerepel, ami fia nomene is volt; ez az Abbott papirusz alapján volt így, ahol két uralkodót említenek ezzel a névvel. Claude Vandersleyen már 1983-ban elvetette ezt a nézetet, de így is elterjedt maradt.[10] Ryholt megjegyezte, hogy Szenahtenré nomene inkább Sziamon lehetett, mint Ta-aa, mert ez egyike annak a két névnek, amit egy pecséten találtak egy Dirá Abu el-Naga-i sírban; a másikon Szekenenré neve állt. Feltételezték, hogy a Sziamon („Ámon fia”) itt inkább címként szerepel, mint névként, ebben az esetben elfoglalná a nomen helyét, mert a Ré fia címet követi. Leszámítva, hogy Kamosze időnként az Apóphisz elleni háború idején politikai okokból felcserélte nevét a „hatalmas uralkodó” jelzővel, a Ré fia jelzőt a második átmeneti kor idején mindig a nomen követte. Mivel a Sziamon ebben az időben és az Újbirodalom idején gyakori név volt, feltételezték, hogy névvel és nem jelzővel állunk szemben. Mivel a két pecsétet együtt találták és egyazon kéz munkájának tűnik, ugyanakkor készülhettek és kerülhettek a tisztségviselőhöz, akinek a sírjából előkerültek. Így Ryholt arra a következtetésre jutott, hogy Sziamon azonos lehet Szekenenrével, és mivel nem azonosítható utódjával, Kamoszéval, ezért valószínű, hogy Szenahtenrével azonos.[11]

2012 januárjában, illetve februárjában két XVII. dinasztia korabeli leletet találtak francia egyiptológusok Karnakban elásva. A templomi magtár ajtaján és egy mészkő ajtókeret töredékén szereplő feliratok Szenahtenré teljes nevét tartalmazzák, és ezek az egyetlen ismert, őt említő feliratok, melyek nem az uralkodása után készültek. Márciusban a CFEETK (Centre Franco-Égyptien d'Étude des Temples de Karnak) közzétette a feliratokat, melyek alapján a fáraó neve Jahmesz volt, ahogy unokájáé is.[12] A feliratok alapján ezeket a tárgyakat magának Szenahtenrének a parancsára készítették; a magtár ajtaját turai mészkőből, Ámon-Ré templomához – Tura a mai Kairó környéke, ez azt jelenti, hogy a fáraó az akkoriban a hükszoszok uralta területről hozatott mészkőt. Az ajtót később újrahasznosították, és egy későbbi épület alapjaiban találták meg a karnaki Ptah-templom mellett; feliratán a fáraó teljes titulatúrája szerepel (ḥr mrỉỉ m3ˁ.t nswt-bỉtỉ snḫt-n-rˁ z3 rˁ ỉˁḥ-ms).[13]

Forrás[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Dodson, Aidan, Hilton, Dyan. The Complete Royal Families of Ancient Egypt. Thames & Hudson. ISBN 0-500-05128-3 (2004) , p.126
  2. Dodson–Hilton, op.cit., p.117
  3. Dodson–Hilton, op.cit., p.122-123
  4. Ryholt: pp.278-79
  5. Dodson–Hilton, op.cit., p.126
  6. Dodson–Hilton, op.cit., p.124
  7. Kim Ryholt: The Political Situation in Egypt during the Second Intermediate Period. Copenhagen: Museum Tusculanum Press: Carsten Niebuhr Institute Publications, 1997. ISBN 87-7289-421-0 p.278
  8. Donald Redford: Pharaonic King-Lists, Annals, and Day-Books: A Contribution to the Study of the Egyptian Sense of History. SSEA Publication. Mississauga, Ontario: Benben Publications, 1986. 43, 48 [12]
  9. szerk.: Shaw, Ian: Az ókori Egyiptom története. Debrecen: Gold Book Kiadó. ISBN 963-425-022-X Fordította: Kmilcsik Ágnes (2004) , p.226
  10. Claude Vandersleyen: Un Seul Roi Taa sous la 17e Dynastie. In: Göttinger Miszellen Bd. 63, Göttingen 1983, ISSN 0344-385X, S. 67-70.
  11. Ryholt, op. cit., pp.279-80
  12. Sébastien Biston-Moulin, "Le roi Sénakht-en-Rê Ahmès de la XVIIe dynastie", ENIM 5, pp.61-71, 22 mars/march 2012
  13. S. Biston-Moulin, "Le roi Sénakht-en-Rê Ahmès de la XVIIe dynastie", ENIM (Egypte Nilotiques et Mediterraneenn) 5, p.62 - 22 mars/march 2012 [online: [1]
Előző uralkodó:
II. Szobekemszaf
Egyiptom uralkodója
i. e. 16. század
XVII. dinasztia
A fáraók kettős koronája
Következő uralkodó:
Szekenenré Ta-aa