Szarvasi Vas-Fémipari Zrt.
Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. | |
Hivatalos név |
|
Típus | gyár |
Alapítva | 1952. március 2. |
Megszűnt | 2019. január 18. |
Székhely | Szarvas |
Iparág | fémfeldolgozó ipar |
Forma | zártkörűen működő részvénytársaság |
Alkalmazottak száma | 248 (2018. június 6.)[1] |
Magyar cégjegyzékszám | 04-10-001497 |
é. sz. 46° 51′ 36″, k. h. 20° 33′ 26″46.860139°N 20.557306°EKoordináták: é. sz. 46° 51′ 36″, k. h. 20° 33′ 26″46.860139°N 20.557306°E | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
A Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. 1952-ben – eredetileg szövetkezeti formában – alakult magyar ipari termelő és kereskedelmi vállalkozás a Békés megyei Szarvason. A magyar tulajdonosi körrel rendelkező részvénytársaság 1997-ben jött létre az ipari szövetkezet jogutódjaként.[2] A cég 2020-ban felszámolás alatt áll,[3] emblematikus termékeinek, a kávéfőzőknek a gyártását egy új cégbe, a Szarvasi Háztartásigép Zrt.-be szervezték ki.[4]
Története
A Szarvasi vezérigazgatói | |
dátum | év |
---|---|
1952–1991 | Székely László |
1991–1995 | Szakál János |
1995-2001 | Székely László |
2001-2006 | Szakál János |
2006–2009 | Dr. Bérczes László |
2009–2011 | Odonics Gábor |
2011–2019 | Csébits Ferenc |
A Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. 1952. március 2-án alakult meg, mint Szarvasi Vas-Fémipari Ktsz (Ktsz: kisipari termelőszövetkezet). A vállalat első, és meghatározó elnöke Székely László (1921–2001)[5] volt, akinek az élete összeforrt a szarvasi gyárral. A szövetkezet kezdetben nagyüzemek számára készített kis szériában termékeket, alkatrészeket. Országos hírű termékük lett a csempézett tűzhely, de jellemzőbbek voltak az olyan, kevésbé közismert fémipari termékek, mint például a Vörös Csillag Traktorgyár Hofherr-traktorai számára készített szikrafogó. 1960-ra épület fel a Szarvas főutcáján máig meglévő központi üzemépület és mintaüzlet. Ezen kívül további gyáregységek, -részlegek létesültek Szarvason: műanyag-feldolgozó (Szabadság u. 62.), vasöntő (Szabadság u. 55.), mérlegkészítő és -javító (Béke u. 21.), csempeformázó és -égető tanműhely (Városszél u. 1.), valamint gumijavító, kerékpárjavító, villanyszerelő és háztartási kisgépjavító részleg (Árpád köz). A Körös partján pihenőház is létesült a dolgozók számára. 1971-ben az akkor már négy vidéki telephellyel rendelkező vállalat neve Szarvasi Vas- Fémipari Szövetkezetre változott. 1971-ben a csempekályhák gyártásával leálltak, helyette vasalót, kotyogó kávéfőzőt és 20-25 típusú lámpát gyártottak. Ekkoriban alakult ki a ma is ismert fő profil: világítótestek és a háztartási kisgépek gyártása.[2]
A szövetkezet a rendszerváltás idején érte el a csúcsát: 1400 főt foglalkoztatott (nem ez volt a legmagasabb létszámadat, de a legkiegyensúlyozottabb környezet időszakában igen), Nyugat-Európába és a KGST piacaira is szállított termékeket, Magyarországon pedig szinte monopolhelyzetben volt a lakossági kávéfőzők piacán. A rendszerváltozást követő piacvesztés a szövetkezetet súlyosan érintette. 1991-ben még nullszaldós volt az üzem, de növekedett a hitelállománya, 1992-ben már veszteségessé vált. 1991 végén leváltották Székely Lászlót, aki a vezetőségbe sem jutott be. Az új vezetés Hódsági Tamás elnökletével megkezdte a veszteséges ágazatok felszámolását, a túlkínálatot okozó termékek gyártási volumenének csökkentését, egyes termékeket piacról való kivonását. A évekig tartó újjászervezési folyamat végén, 1995-ben a korábbi 1400-ról 600 fő alá csökkent a létszám, több vidéki telephely megszűnt, és a szarvasi üzemeket is összevonták. 1995-re azonban átmeneti stabilizálódást követően ismét csődközelbe jutott a vállalat, ekkor visszahívták a korábbi igazgatót, Székely Lászlót, aki visszaszerezve a régi piacok egy részét, stabilizálta a cég helyzetét. Az ő vezetése alatt kötött beszállítói szerződést a vállalat az IKEA bútorkereskedelmi céggel.[2]
A Szarvasi 1997-től nyereségessé vált, majd 1998-ban az ipari szövetkezetből átalakulással (általános jogutódlással) létrejött a kizárólag magyar tulajdonosi körrel rendelkező részvénytársaság. 2001-ben Székely elhunyt, őt Szakál János váltotta a vezetői székben. A 2000-es évek közepén a Szarvasi elnevezése Szarvasi Vas-Fémipari Zártkörűen Működő Részvénytársaságra változott. 2009 elején a cég részvényeinek a 90 százaléka a szombathelyi Helios Zrt. tulajdonába került. A szarvasi vállalatnak ekkor már csak 300 dolgozója volt.[6] A 2000-es években hullámzó eredményeket produkált a cég: 2008-ban 400 milliós veszteséggel, 2009-ben 30 milliós nyereséggel zárták az évet, a 2011-es terv 150 millió forint volt. 2010-ben a termelés 60 százalékát más márkák számára készült termékek adták (pl.: IKEA), 40 százalék volt saját márkás (pl.: kávéfőzők, vasalók, elektromos főzőlapok),[7] 2011-ben további bővülésre készültek: felsőkategóriás dizájnlámpák nyugat-európai értékesítését tervezték.[8] 2018-ra fejeződött be az a kétmilliárd forintos fejlesztés, mellyel az IKEA egyik lámpacsaládjának kizárólagos beszállítójává válhattak. A cég ekkor évi 130 ezer kávéfőzőt, de 2 millió lámpát gyártott.[9]
2019-ben az IKEA szerződést bontott a szarvasi vállalkozással, emiatt a gyár olyan likviditási problémával szembesült, ami a termelés folytatását is ellehetetlenítette. 2019. január 18-án a vállalat vezetése bejelentette a dolgozóknak, hogy leállnak a gyártással, és az összes munkavállalót elbocsátják.[10] Bár a beszállító iránti tiszteletből hivatalosan nem indokolták a szerződésbontást, de több forrás is egybehangzóan a legyártott lámpák minőségével kapcsolatos kifogásokat jelölte meg a szerződés megszűnésének okaként.[11] A Szarvasi bezárása magával rántotta a fő tulajdonos Helios Világítástechnikai Kft.-t is, ahol szintén 2019 januárjában állt le a termelés.[12] A Szarvasinak a dolgozók elbocsátását követően 2 milliárd forintos banki tartozása maradt, amire a cég saját tulajdonában lévő ingatlanállomány volt a fedezet. Ez leginkább a szarvasi ipari üzemet jelentette, de a budapesti Andrássy úti bezárt mintabolt is jelentős értéket képviselt. A bíróság 2019 nyarán döntött a felszámolásról, ezeknek az ingatlanoknak az értékesítését pedig lelassította, hogy még abban az évben ősszel stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítette a kormány a vállalatot, emiatt új - állami - felszámolót kellett kijelölni.[4] 2020-ban egy új cég, a Szarvasi Háztartásigép Zrt. jelentette be, hogy a kávéfőzőgépeket tovább gyártaná.[13]
Dolgozói létszám | ||||||||
1952 | 1958 | 1964 | 1965 | 1975 | 1987 | 1995 | 2009 | 2019 |
---|---|---|---|---|---|---|---|---|
18 | 100 | 621 | 740 | 1710 | 1569 | 578 | 300 | 400 |
Jegyzetek
- ↑ https://web.archive.org/web/20180807122121/https://www.ceginformacio.hu/cr9310011097
- ↑ a b c Dr. Kutas Ferenc: Szemelvények a Vas-Fémipari Rt. történetéből. Szarvasi Krónika (2002) (Hozzáférés: 2020. május 20.)
- ↑ Szarvasi Vas-Fémipari Zrt. "felszámolás alatt". Céginformáció (2019. augusztus 6.) (Hozzáférés: 2020. május 20.) arch
- ↑ a b Németh Géza: Megmenti az állam az ikonikus magyar céget? Napi.hu (2019. október 30.) (Hozzáférés: 2020. május 20.)
- ↑ Dr. Kutas Ferenc: In memoriam Székely László (1921 - 2001). Szarvas és Vidéke (2001) (Hozzáférés: 2020. május 20.)
- ↑ Körtési Zsolt: Új kézben a szarvasi kávéfőzők. Napi Gazdaság, XIX. évf. 37. sz. (2009. február 24.) 16. o.
- ↑ Kiss Tamás: Kedvezett a trendforduló. Vas Népe, LV. évf. 86. sz. (2010. április 14.) 11. o.
- ↑ Felsőkategóriás dizájntermékekkel hódítana a Vasipari. Beol (2011. június 7.) (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ IKEA-projekt motiválta a szarvasi fejlesztést. Világgazdaság, L. évf. 63. sz. (2018. április 4.) 4. o.
- ↑ Mindenkit kirúg a kávéfőzős szarvasi gyár, befejezik a termelést. HVG (2019. január 24.) (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Szarvasi: a minőség miatt lépett az IKEA. Világgazdaság, LI. évf. 21. sz. (2019. január 30.) 4. o.
- ↑ A szarvasi lámpagyár rántotta magával a szombathelyi Helois Kft-t. Nyugat.hu (2019. február 7.) (Hozzáférés: 2020. május 21.)
- ↑ Így menekül meg a szarvasi kávéfőző: egy új cég évi százezret gyártana belőle. HVG (2019. szeptember 2.) (Hozzáférés: 2020. május 21.)