Szalóczy Bertalan

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést B.Zsoltbot (vitalap | szerkesztései) végezte 2014. szeptember 25., 00:26-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (paraméternevek egységesítése, replaced: |született_idő → |születési dátum, |született_hely → |születési hely, |elhunyt_idő → |halál dátuma, |elhunyt_hely → |halál helye AWB)
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Szalóczy Bertalan
Élete
Született1842. június 20.
Miskolc
Elhunyt1895. november 2. (53 évesen)
Bőcs
Pályafutása
Jellemző műfaj(ok)vers, próza

Szalóczy Bertalan (Miskolc, 1842. június 20.Bőcs, 1895. november 2.) író, református pap.

Pályája[szerkesztés]

Szalóczy Dániel református lelkész és Szepsi Teréz fia. A teológiát Sárospatakon végezte, majd Mezőcsáton két évig rektor volt. Ezután visszatért Sárospatakra és papi vizsgát tett. Segédlelkész volt Dorogmán; utána segédlelkész, lelkész és 1888-tól egyházi tanácsbíró Geszten; 1893-ban Bőcsön lett lelkész, ott érte a halál 1895-ben.

„A Bükk költőpapja”-ként is ismerték. Verseit a Hölgyfutár közölte 1863–1864-ben. Az 1870-es években tűnt fel elbeszéléseivel. Leginkább a miskolci újságokban, a Fővárosi Lapokban és a Vasárnapi Ujságban jelentek meg munkái, gyakran Vereskövi álnéven. Keveset írt, de novelláinak korrajzi és néprajzi értéke van. A kisváros és a falu népét, a gazdákat és mesterembereket jelenítette meg elbeszélő munkáiban.

Munkái[szerkesztés]

  • Képek Miskolc, 1885. Elbeszélések. (Vereskövi álnéven).
  • Elbeszélések Budapest, 1891.
  • Örmény című színművét sikerrel játszották vidéken.

Források[szerkesztés]