Szalárdi János

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Haszfeher (vitalap | szerkesztései) 2020. január 28., 17:20-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (A Kemény Zsigmond-féle kiadás évszámának pontosítása (1853). Az adat eredete: Szalárdy János Siralmas magyar krónikája, s. a. r. Szakály Ferenc, Magyar Helikon, Budapest [1980], 63--64. old.)
Szalárdi János
Életrajzi adatok
Született1601. július 23.
Szatmár vármegye
Elhunyt1666. augusztus 3. [?] (65 évesen)
Fogaras
Ismeretes minttörténetíró
Nemzetiségmagyar
Pályafutása
Szakterülettörténettudomány
Jelentős munkáiSzalárdi János siralmas krónikája

Szalárdi János (Szatmár vármegye, 1601.[1] július 23.Fogaras, 1666. szeptember 27. előtt, feltehetőleg augusztus 3-án) 17. századbeli erdélyi hivatalnok, történetíró.

Életpályája

Külföldi egyetemeken tanult. 1633–1638 között az erdélyi fejedelmi kancellárián a nagyobb kancellária írnoka volt, 1637-től pedig fejedelmi vicesecretarius, ami a kancellária napi működésének irányítását jelentette. 1638-tól a gyulafehérvári fejedelmi levéltár conservator-ává nevezték ki. Nagyvárad török elfoglalása előtt, feltehetőleg 1640 és 1660 között a váradi káptalan levélkeresőjeként (requisitor) dolgozott. 1664-től élete végéig a kolozsmonostori konvent levéltárának egyik őreként tevékenykedett. 1665-től a várőrségek tartására kivetett adó, a vöröstoronyi harmincad jövedelme és a Szamoson túli országos jövedelmek perceptora (adóbeszedője) lett. Az 1666 februári országgyűlésen a „partiumbeli, Kolos, Doboka, Belső-Szolnok vármegyebeli hódoltatás alatt levő részeinek minden rendbeli pénzbeli adónak és egyéb jövedelemnek generális perceptorának” (azaz adóbeszedőnek) rendelték ki.

Munkássága

Kéziratban maradt munkája Szalárdi János siralmas krónikája. A mű fontos forrás az 1657. évi szerencsétlen végű lengyelországi hadjárat utáni zavaros időszak tekintetében, egyben az első nagyobb kísérlet a rendszeres történetírásra.

Szalárdi életében – feltehetőleg anyagi okok miatt – nem nyomtatták ki. A kéziratot 1666-ban a gyulafehérvári kollégium könyvtárában őrizték. 1853-ban Kemény Zsigmond adta ki az Újabb Nemzeti Könyvtár II. folyamában, új kiadása 1980-ban Szakály Ferenc gondozásában jelent meg.

Jegyzetek

  1. Sírfeliratának másolata ezt az évet adja meg, de már Kemény Józseftől kezdve többen is vitatták ezt a dátumot, az újabb történészek pedig 1616–1617 körülre teszik születésének időpontját, lásd Pap 2011: 10–11.

Források