Szász Béla (tanár)
| Szász Béla | |
| Született | 1872. október 30. Kolozsvár |
| Elhunyt | 1944. szeptember 29. (71 évesen) Budapest |
| Állampolgársága | |
| Szülei | Szász Béla |
| Foglalkozása | lelkész, vallástanár, egyházi író |
| Iskolái | New College (–1896) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Szász Béla (Kolozsvár, 1872. október 30. – Budapest, 1944. szeptember 29.) erdélyi magyar református lelkész, vallástanár, egyházi író.
Életútja, munkássága[szerkesztés]
Apja id. Szász Béla költő, műfordító, egyetemi tanár. Középiskoláit szülővárosában a Református Kollégiumban végezte, 1891–95 között teológiát hallgatott Budapesten; 1895–96-ban az edinburgh-i New College hallgatója, itt teológiai magántanári képesítést is szerzett. Hazatérve Szász Károly mellett segédlelkész, majd püspöki titkár Budapesten és Kolozsváron. Közben 1898-tól a kolozsvári egyetemen is tanult. 1901-től magyardécsei lelkész. 1910-től 1940-ig a sepsiszentgyörgyi Mikó-kollégium tanára. Írásait a Református Szemle (1908–1932) közölte.
Írásai[szerkesztés]
- Az egyházi éneklés ereje (Szamosújvár, 1906);
- A felsőbb ember és az embernek fia (Szamosújvár, 1907);
- A hitnevelés alapproblémái (Sepsiszentgyörgy, 1912);
- Br. Bánffy Dezső egyházkerületi főgondnok emlékezete (Sepsiszentgyörgy, 1912);
- Az öreg zsoltár titka (r., Brassó, 1934).
Források[szerkesztés]
- Romániai magyar irodalmi lexikon: Szépirodalom, közírás, tudományos irodalom, művelődés V. (S–Zs). Főszerk. Dávid Gyula. Bukarest–Kolozsvár: Kriterion; Kolozsvár: Erdélyi Múzeum-Egyesület. 2010.
- MÉL
További információk[szerkesztés]
- Szász Béla (1872–1944) református lelkipásztor, teológiai magántanár és vallástanár. Református Szemle, 1977/1. 90–93.
.svg){kind=small}