Surveyor–3

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Surveyor-3 szócikkből átirányítva)

Surveyor–3 (angolul: térképész) az amerikai Surveyor-program űrszondája, amely sima leszállást hajtott végre a Holdon.

Küldetés[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A NASA tévé-kamerával, talajmechanikai berendezésekkel és analizátorokkal felszerelt szerkezeteket kívánt eljuttatni a Hold felszínére. A program célja, elősegíteni az Apollo-program keretében végrehajtandó emberes Holdra szállását.

Jellemzői[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

1967. április 17-én egy Atlas-Centaur rakétával indították a Air Force Eastern Test Range űrbázisról. A második kozmikus sebességet elérve direkt pályán indult a Hold felé. Repülés közben a Földtől 185 000 kilométerre a pályakorrekciót hideggázrakétákkal végeztek, helyzetét stabilizálták. A referencia érzékelők a Napot és a Canopus csillagot vették célba.

Holdra szállás közben a folyékony hatóanyagú fékezőrakéták működését az automata, fedélzeti radar-magasságmérő jelei vezérelték. Néhány méteres szabadesés után a három korong alakú leszállótalpra leszállóegységként sikeres landolást hajtott végre. Április 20-án alig valamivel a tervezett leszállóhely, az Oceanus Procellarumon ért talajt, 4 kilométerre a tervezett helyszíntől. A stabilizáló hajtőművek érzékelői alapján még kétszer megemelte a szerkezetet, csak a harmadik leszállási helyet fogadva el. Leszállást követő egy órán belül megkezdte adatszolgáltatását.

Az űreszköz felépítése, műszerezettsége megegyezett a Surveyor–1 és Surveyor–2 űrszondával. A Surveyor 3 méter magas, három lábon álló dúralumínium, csővázas építmény. A váz fogta össze a üzemanyagtartályt, rakétahajtóművet, telekommunikációs egységet, vezérlőegységet, az 1,5 méterre kinyúló manipulátorkart, antennákat. Energiaellátását akkumulátorok (cink-ezüst) és napelemek (1 négyzetméter, 3960 napelemlapocska) összehangolt egysége biztosította. Tömege induláskor 1.5 tonna, leszállás után 300 kilogramm.

A kamera és kiegészítő egységeivel 360 fokban 6315,00000002048 felvételt készített vörös, kék és zöld szűrők közbeiktatásával, ezeket átalakítás után a Földre sugározta, ahol összeállították a környezet színes panorámaképét. Az első 500 felvétel értékelhetetlen volt, a Nappal szembe dolgozó kamera képei világos foltok voltak. A beavatkozást követően már minőségi képeket biztosított.

Szolgálati ideje alatt az első holdéjszakán hőmérséklet-méréseket végzett és felvételt készített a fogyatkozásról. Május 4-én befejezte szolgálatát, holdéjszaka után nem sikerült működésbe hozni. Az Apollo–12 156 méterre landolt az egységtől, űrhajósai megvizsgálták, egyes részeit, televízió kameráját leszerelték, összesen 10 kilogramm részegységet (kábelek, csatlakozók, szigetelő anyag) visszahozták a Földre.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Surveyor-2. hq.nasa.gov. (Hozzáférés: 2012. december 28.)
  • Surveyor-2. lib.cas.cz. (Hozzáférés: 2012. december 28.)

Elődje:
Surveyor–2

Surveyor-program
1966–1968

Utódja:
Surveyor–4