Sebők Zsigmond
| Sebők Zsigmond | |
| Sebők Zsigmond | |
| Élete | |
| Született | 1861. szeptember 22. Párkány |
| Elhunyt | 1916. június 4. (54 évesen) Budapest, |
| Nemzetiség | magyar |
Sebők Zsigmond (Párkány, 1861. szeptember 22. – Budapest, 1916. június 4.) író, hírlapíró, a magyar gyermekirodalom klasszikusa; ő teremtette meg Dörmögő Dömötör, Zebulon és Dorka, Róka Miska, Malac Misi feledhetetlen alakjait.
Tartalomjegyzék |
Élete [szerkesztés]
Középiskolai tanulmányait Esztergomban és a Berzsenyi Dániel Gimnázium (Budapest)en végezte. 1880-ban felvételt nyert a műegyetemre mint tanárjelölt és a természettudományi szakot végezte el[1]; vonzalma azonban a hírlapírói pályára vitte. Egyetemi tanulmányait abbahagyva 1882-ben a Pesti Hírlap tárcaírója lett. 1884-ben Szegedre ment és négy évig a Szegedi Napló munkatársa volt. Az alföldi élet és a tanyák világa mély benyomást tett rá, melynek hatása irodalmi működésén is tetten érhető. Szegeden barátkozott össze Pósa Lajossal, a magyar gyermekirodalom akkor legnépszerűbb alakjával, legfontosabb ösztönzőjével.
1887-ben visszatért a Pesti Hírlap szerkesztőségébe, 1892-ben pedig a Budapesti Hírlap kötelékébe lépett. Írt országgyűlési tárcákat, karcolatokat és mint a tárcarovat vezetője, elbeszéléseket, könyvismertetést; gyakran vezércikket is. Ezenkívül 1889-1909 között munkatársa volt Pósa Lajos az Az Én Újságom című gyermeklapjának, de az Új Időknek (többnyire Keve álnév alatt), az Esti Ujságnak és a Kakas Márton élclapnak is írt. 1909-től Benedek Elekkel szerkesztette a Jó Pajtást. Több mint 30 gyerekkönyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackótörténetek (Később Dörmögő Dömötör).
Több irodalmi társaság is tagjául választotta (Petőfi Társaság, 1891; Dugonics Társaság, 1892; Kisfaludy-Társaság, 1904).
Munkássága [szerkesztés]
Elbeszélésein Jókai és Mikszáth hatása érződik. Az 1880-as évektól kezdett a gyermekirodalommal foglalkozni. Több mint harminc, az ifjúság számára írt könyve jelent meg. Legnagyobb sikert elért művei a Mackó-történetek. Az ügyetlen és kissé bárdolatlan Mackó úr különböző tapasztalatokat szerez az emberek között, miközben jelleme változik, fejlődik. Később Dörmögő Dömötör néven folytatja tovább kalandjait.
Művei [szerkesztés]
- Alakok (elbeszélések) Szeged, 1887
- Elbeszélések, 1893
- Mackó úr utazása és egyéb történetek, 1893
- Petőfi, 1899
- Tarka mesék, 1903
- Kossutha Lajos élete, 1902
- Városi cica falun (elbeszélések), 1903
- Cserebogár úrfi a tengeren (mesék), 1904
- Uatazás Tündérországba (mesék), 1905
- Tilinkós Lajkó (mesék), 1907
- A doktor úr (elbeszélések), 1907
- Mackó úr szárazon és vízen, 1907
- A bogarak háborúja, 1911
- Dörmögő Dömötör az országban (regény), 1912
- Dörmögő Dömötör utazása hegyen, völgyön meg a nagy ládával (regény), 1913
- Színfoltok, 1914
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Más forrás szerint jogásznak készült – mirarcképcs
Felhasznált irodalom [szerkesztés]
- Új magyar irodalmi lexikon 3. kötet, 1793.
- Ki kicsoda a magyar irodalomban? Tárogató könyvek ISBN 963-8607-10-6
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- A magyar irodalom arcképcsarnoka
- Magyar életrajzi lexikon
- Magyar zsidó lexikon. Szerk. Ujvári Péter. Budapest: Magyar zsidó lexikon. 1929.
További irodalom [szerkesztés]
- Molnár Ferenc: Emlékezés Sebők Zsigmondról. Nyugat, 1923.
- Katona Piroska: Sebők Zsigmond. Kecskemét, 1939.
- Komáromi Gabriella: Elfelejtett irodalom. 1990.

