Schlick Ignác
| Schlick Ignác | |
 | |
| Született | 1821. április 13. Pest |
| Elhunyt | 1868. december 23. (47 évesen)[1] Pest |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | gyáriparos |
| Sírhelye | Fiumei Úti Sírkert |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Schlick Ignác témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Schlick Ignác (Pest, 1821. április 13. – Pest, 1868.[2] december 23.)[3] magyar vasgyáros, az első magyar vasöntők egyike.
Életpályája[szerkesztés]
Középiskolai tanulmányai után Franciaország és Svájc vasöntőgyáraiban tanult. Hét év után hazajött és 1847-ben vasöntödét rendezett be Budán, mely rövid ideig működött. Több évig az Óbudai Hajógyárban az öntöde vezetője volt, majd vejével, Langenfeld Frigyessel ismét öntödét nyitott Budán (1847–1860). Később átköltöztek Pestre és megalapították a Schlick gyárat (1860). Később külön szoboröntő műhelyt rendezett be.
Sírja a Fiumei Úti Sírkertben található (Bal 158).[4][5]
A Schlick gyár alkotásai[szerkesztés]
- a Magyar Állami Operaház Színpada
- a volt Fővámház
- a Magyar Tudományos Akadémia
- a Magyar Állami Operaház tetőszerkezete
- az Iparcsarnok vasszerkezete
- a Varasd melletti nagy Dráva-híd
Megjegyzések[szerkesztés]
- ↑ https://adt.arcanum.com/hu/view/FovarosiLapok_1868_12/?pg=82&layout=s&query=Schlick%20Ign%C3%A1c
- ↑ Halálhíre. Fővárosi Lapok 1868. december 25. 297. szám, 1185. oldal
- ↑ A Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X halálának évét 1869-ben adja meg.
- ↑ Nagyon rossz állapotban van.
- ↑ Síremlék adatbázis. [2020. június 27-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2020. május 23.)
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon IV: 1978–1991 (A–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1994. ISBN 963-05-6422-X
- Nemzeti Örökség Intézete
- Tudós-Takács Ernő: Gyárának köszönhetjük az Országház kupoláját is – 200 éve született Schlick Ignác vasöntő. PestBuda honlap, 2021. ápr. 17.
További információk[szerkesztés]
- Gelléri Mór: A magyar ipar úttörői (Budapest, 1887). 44–45. oldalak. [1]
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8