Ugrás a tartalomhoz

Sarlós Boldogasszony-templom (Szögliget)

Ellenőrzött
A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Sarlós Boldogasszony-templom
EgyházmegyeEgri főegyházmegye
TelepülésSzögliget
Elhelyezkedése
Sarlós Boldogasszony-templom (Magyarország)
Sarlós Boldogasszony-templom
Sarlós Boldogasszony-templom
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 48° 31′ 21″, k. h. 20° 40′ 46″48.522561°N 20.679577°EKoordináták: é. sz. 48° 31′ 21″, k. h. 20° 40′ 46″48.522561°N 20.679577°E
Térkép
SablonWikidataSegítség

Szögliget római katolikus temploma a falu főterén áll: 3762 Szögliget, Szabadság tér 9.[1] Műemlék. Műemlékvédelmi törzsszáma: 1014, KÖH azonosító száma 3211. A templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére szentelték fel.

Története

[szerkesztés]

A templom eredetijét a 13. század közepén emelték román stílusban. 1400. november 9.-én IX. Bonifác pápa búcsúkiváltságot adott Szögliget templomának — ennek értelmében részleges bűnbocsánatot nyertek azok, aki a pápai bullában felsorolt ünnepek valamelyikén keresték fel.

A középkorban a templomot szent Péter és Pál tiszteletére szentelték. Az 1561–62-e egyházlátogatási jegyzőkönyv szerint még katolikus volt, de a reformáció előretörésével (ezt a folyamatot a Bebek család is támogatta) a reformátusok kapták meg; 1595-ben már biztosan az övék volt. A plébánia megszűnt, a maradék híveket a bódvaszilasi anyaegyházhoz csatolták.

A katolikusok az ellenreformáció után, II. József egyházügyi reformjainak eredményeként került vissza, majd ezt 1810 körül plébánia rangjára emelték.

Jelenlegi, copf külsejét az 1788–1790-es átépítés eredményeként kapta. Ekkor építették a tornyát is. Ez után szentelték a templomot Sarlós Boldogasszony tiszteletére (Magyar templom.hu).

Egyes, román kori részletei fennmaradtak; ezeket a 20. századi helyreállítás közben találták meg.

Legutóbb 2011-ben újították fel.

Az épület

[szerkesztés]

Lekerekített sarkú, párkányokkal tagolt, szép vonalú tornya a főhomlokzat előtt áll. A torony alatti előtér csehsüvegboltozatos.

A belső tér egyhajós, síkmennyezettel fedett. A hajó bejárat felőli végén van a karzat, amit oszlopok támasztanak alá.

A keskeny, egyenesen záródó szentély dongaboltozatos.

Román kori részletek:

  • a szentély végén két, a hajó déli oldalán egy ablak;
  • az egykori déli bejárat befalazott kőkerete.

Berendezése

[szerkesztés]

Befogadóképessége 160 fő (140 ülő- és 20 állóhely).

Hitélet

[szerkesztés]

Plébániatemplom; a szendrői esperesi kerülethez tartozik. Filiái:

  • Jósvafő,
  • Szin és
  • Szinpetri.[2]

Esküvőket egész évben rendeznek (Nagyvőfély.hu).

A búcsú minden év július hónapjának első vasárnapján van (Magyar templom.hu).

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. Műemlékem.hu: [halott link]
  2. Egri főegyházmegye, szendrői esperesi kerület. [2012. június 15-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2012. december 6.)

Források

[szerkesztés]

További információk

[szerkesztés]