Sant’Eustorgio

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(Sant'Eustorgio szócikkből átirányítva)
Sant’Eustorgio
itáliai nemzeti emlék
Vallás katolicizmus
Egyházmegye Milánói főegyházmegye
Stílus román építészet
Tervezője Pellegrino Tibaldi
Elérhetőség
Település Milánó
Hely Piazza Sant'Eustorgio
Elhelyezkedése
Sant’Eustorgio (Olaszország)
Sant’Eustorgio
Sant’Eustorgio
Pozíció Olaszország térképén
é. sz. 45° 27′ 14″, k. h. 9° 10′ 53″Koordináták: é. sz. 45° 27′ 14″, k. h. 9° 10′ 53″
Térkép
A Sant’Eustorgio weboldala
A Wikimédia Commons tartalmaz Sant’Eustorgio témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség
A bazilika főhomlokzata
Capella Portinari

A Sant’Eustorgio (Piazza Sant’Eustorgio) egy milánói bazilika.

Története[szerkesztés]

A 4. században a jelenlegi bazilika helyén Eustorgio püspök kápolnát építtetett és ide helyezte el a három napkeleti bölcs állítólagos hamvait, amelyeket I. Constantinus császár ajándékozott neki. A 9. században templom épült az egykori kápolna helyén, majd a 12. században az apszis megtartásával az építményt román stílusú bazilikává alakították át. 1227-ben a Domonkos-rend birtokába jutott, amely a később szentté avatott domonkos szerzetes, Péter vértanúhalála után az ő emlékének szentelte e bazilikát. 1278-ban a rend gótikus stílusban átépíttette. A 14. században épült a szép, észak-itáliai román stílusú harangtorony és ebben az időszakban csatolták a templomhoz több milánói nemesi család kápolnáját. 1462-ből származik az apszis mögötti Capella Portinari, az egyik legértékesebb milánói reneszánsz műemlék. A 16. és a 18. század között újabb átalakításokat hajtottak végre a bazilikán, amelyek annak barokkos jelleget kölcsönöztek, de az 1862. évi restaurálás során, amelyet Giovanni Brocca hajtott végre, nagyrészt visszaadták eredeti arculatát.

Leírása[szerkesztés]

A bazilika homlokzata a 19. századi restaurálás idejéből származik, de az eredeti lombardiai román stílus jegyeit viseli. Az ívsoros terrakotta párkány a román kori homlokzatból maradt fenn. A bal sarkán egy kőpulpitus áll: 1597-ben annak az egykori szószéknek a helyére emelték, amelyről Szent Péter vértanú prédikált az eretnekek ellen. A bazilika három hajóját nyolc-nyolc hatalmas pillér választja el egymástól. A templom jobb oldalán láthatók az említett nemesi kápolnák.

  • A Brivio-kápolnában látható Giacomo Stefano Brivio 1484-ből származó hatalmas síremléke, amelyet Tornasso Cazzaniga készített.
  • A Torelli-kápolnában Pietro Torelli 1416-ban készült márvány síremléke, Jacopino di Tradate műve látható.
  • A Crotti-Caimi család kápolnájában Figino Szent Ambrus lovas képe figyelemreméltó.
  • Az első Visconti-kápolnában 14. századi freskók és Stefano Visconti és felesége síremléke látható, Giovanni di Balduccio és Bonino da Campione alkotását.
  • A második Visconti-kápolnában Gaspare Visconti és felesége sírja áll a 15. század elejéről. Az utóbbit az elhunyt asszony szobra, Jacopino di Tradate alkotása díszíti.
  • A Torriani-kápolnát 16. századi festmények díszítik.

A bazilika kereszthajójának keleti végében két szarkofág áll. Az egyik Protaso Caimo 14. századi síremléke, a másik pedig Federico de Maggié.

A Capella dei Magi (Bölcsek kápolnája) a kereszthajó jobb oldalán helyezkedik el. Itt áll az a római kori szarkofág, amelyben hajdan a három napkeleti bölcs hamvait őrizték. Amikor I. Frigyes 1164-ben lerombolta Milánót, az ereklyéket Kölnbe vitette, s tiszteletükre építették fel a világhírű kölni székesegyházat. A kápolna másik nagy értéke egy domborművekkel díszített, 14. századi szárnyas oltár.

A szentély közepén van a hatalmas főoltár, amelyet a passió kilenc jelenetének márványdomborműve díszít (14. századi alkotás). Az oltár hátsó oldalán Carlo Ferrari festménye látható, amely Szent Domonkost és Szent Tamást ábrázolja angyalok társaságában.

Az oltártól balra nyílik a sekrestye, amelyet 1575-ben építettek. A falak mentén körben barokk díszítésű szekrények állanak. A sekrestye után kis kápolna következik, amelyet Daniele Crespi freskói ékesítenek.

A Capella Portinari a templom legértékesebb kápolnája. Pigello Portinari, firenzei polgár építtette 1462-ben, hogy abban őrizzék Szent Péter vértanú hamvait. A téglalap alaprajzú, gazdagon díszített kápolna alkotója Michelozzo Michelozzi. A kápolnát díszítő freskók Vincenzo Foppa alkotásai és a vértanú életéből vett jeleneteket ábrázolnak. A kápolna közepén áll Szent Péter vértanú szarkofágja. A pisai Giovanni da Balduccio 1335-től 1339-ig dolgozott rajta. A nyolc lábon álló, gazdagon faragott márvány síremlék domborművei a vértanú életének mozzanatait mutatják be. A tartópillérek díszítései az erényeket szimbolizálják. Az oltár melletti kis szekrénykében elhelyezett ezüst tabernákulumban a szent koponyáját őrzik.

Források[szerkesztés]

  • Blanchard Paul: Northern Italy (Blue Guide sorozat), W. Norton Company, London, 2005, ISBN 978-0393327304
  • Fajth Tibor: Itália Panoráma útikönyvek, Athenaeum Nyomda, Budapest, 1980 ISBN 963-243-235-5
  • Lindner László: Milánó és az északolasz tóvidék, Panoráma útikönyvek, Franklin Nyomda, Budapest, 1984, ISBN 963-243-281-9