Sablonvita:Infobox Disease

Új, kibővített infobox

Kedves szerkesztőtársak, javaslom, hogy készítsünk el egy a jelenleginél bővebb infoboxot a betegségekről szóló szócikkekhez, mely tartalmazná az osztályozáson kívül az epidemiológiai adatokat és a betegség vázlatos leírását is! Úgy gondolom, a legalkalmasabb hely ennek megvitatására ez a vitalap. Az én javaslatomat alább láthatjátok, kérlek, mondjátok el, hogyan kéne tökéletesíteni, bővíteni vagy rövidíteni, s egyáltalán szükség van-e rá! – Gregorius P. ^vita 2010. január 26., 14:39 (CET)

Név (BNO-10 szerint)

• kép
• képaláírás
• szinonimák
• latin név
• angol név (ha más, mint a latin; ez a szakirodalom miatt fontos)
• a betegség leírója (+évszám +Nobel-díj embléma +link) (felesleges)

Osztályozás

• osztályozás 1: 1. osztály, 2. osztály ... n. osztály (kinyitható rész)
• osztályozás 2: 1. osztály, 2. osztály ... n. osztály (kinyitható rész)

...

• osztályozás n: 1. osztály, 2. osztály ... n. osztály (kinyitható rész)
• BNO-10 osztályozás (kódszámmal, linkkel, kinyitható rész)
• osztályozások (a jelenlegi infoboxban már meglévő linkek)

Epidemiológia (=járványtan)

• főbb földrajzi előfordulás
• prevalencia (összes eset pl. 20:10000; +forrás)
  • Magyarországon
  • Európában
  • világszerte (itt külön meg lehet említeni egyes, az előfordulás szempontjából kiemelt területeket, pl. Afrika, Kelet-Ázsia)
• incidencia (új esetek/év pl. 5:10000/év; +forrás)
  • Magyarországon
  • Európában
  • világszerte
• halálozási arány (=letalitás; +forrás)
  • Magyarországon
  • Európában
  • világszerte

Leírás

• érintett szerv(ek) (pl. máj, ízületek, szív)
• etiológia (=kórokok; a betegség főbb okai pl. genetikai, HIV-fertőzés, ismeretlen)
• főbb kockázati tényezők (pl. női nem, dohányzás)
• főbb tünetek
  • diagnosztika (kinyitható rész; itt megemlíthetők a legjellemzőbb eltérések fizikális, laboratóriumi, radiológiai, szövettani stb. vizsgálatok során)
• szövődmények
• leggyakoribb kezelés (pl. gyógyszeres, sebészi, hormonpótlás, tüneti)
• kórjóslat (pl. 5 éves túlélés 20%, maradványtünetek nélkül gyógyítható, 40%-ban kiújul)
• megelőzés (pl. védőoltás, higiéné, szűrés)

– Gregorius P. ^vita 2010. január 26., 14:39 (CET), frissítve: Gregorius P. ^vita 2010. március 13., 21:49 (CET)

Javaslataim:

• Epidemiológia helyett Járványtan
• Prevalencia helyett Összes eset
• Incidencia helyett Új esetek
• etiológia helyett Kórokok

Szerintem nem kell teletűzdelni idegen szavakkal, ha nem muszáj, a lexikon nem orvostanhallgatóknak készül, más meg nem érti, és csak úgy fog kinézni az egész sablon, mint egy átlag eset a kórházban: Mari néni majd néz nagyokat riadtan, hogy úristen meg fogok halni, miközben az orvos latinul elhadoválja, hogy nincs semmi baja. Ha egyszer ezekre van magyar kifejezés, akkor ne az idegen szót preferáljuk szvsz, bármi is a szokás a szakmában. (Legszívesebben bokájánál fova húznám fel a kéméynbe az összes olyan orvost, aki képes acut diarrhoeáról hablatyolni Mari néninek, mikor heveny hasmenése van. – Timish ^{sablongyári üzenőfal} 2010. január 26., 16:19 (CET)

Ita. Legyen magyarul, ami csak lehet. Talán lehetőséget kell adni a latin névnek is. Szalakóta ^vita 2010. január 26., 18:51 (CET)

Köszönöm Gregorius Pilosus meghívását a megtisztelő feladathoz. Sajnos egy-két dolgot pontosítanom kell, mert az elképzelés jelen formájában nem valósítható meg szakszerűen. Azt kell alapvetően tisztázni, hogy a BNO nem a betegségek kódrendszere, hanem a betegségek osztályozási rendszere. Ez gyakorlatilag azt jelenti, hogy az a fogalmi egység, amit a BNO egy kódja (és a hozzá tartozó név) jelöl, az nem egy betegség, hanem egy betegség osztály (ha tetszik halmaz) amelyek közt van természtesen egy elemű, de van több elemű is. Azt is tudni kell, hogy a BNO eredetileg a halálozási statisztikák számára készült osztályozásból származik. Ezért azt, hogy mely betegségek kerültek egy osztályba a halálozási statisztika igényei szerint alakították ki, és ezeket a jegyeket a mai napig magán viseli. Ha tehát a Wikipédiában a betegségekről szisztematikusan akarunk szócikkeket írni, a BNO-t először el kell teljesen felejteni. Természetesen egy szisztematikusan megírt szócikk része lehet, hogy az adott betegséget a BNO melyik osztályba sorolja, de - már csak ez a tény is jelzi a problémát - egyes betegségeket több osztályba is be lehet illetve bele kell sorolni.

A másik kérdés a magyar vagy latinos szakkifejezések használata. Természetesen egyetértek a magyar nyelv használatával, ahol lehet, és van értelme. De nem lehet túlerőltetni. A fenti példákban az incidencia, prevalencia kifejezések esetében nincs megfelelő magyar kifejezés. Az "összes eset" meg "új eset" kifejezések teljesen pontatlanok, nem mondják meg, hogy miről is van szó. Ezekhez a szakmai fogalmakhoz mindenképpen pontos meghatározást kell adni, és akkor már majdnem mindegy, hogy magyar vagy latin szóval jelöljük-e a kérdéses fogalmat. Tehát a magyar szakkifejezés használatára csak abban az esetben lehet és kell törekedni, ha az adott dologra létezik magyar szakszó vagy olyan magyar köznyelvi kifejezés, amely megfeleltethető a fogalomnak. (Az incidencia kifejezésre van is már szócikk, sajnos nem teljesen pontos, a prevalenciára még nincs. )

Mindazonáltal a kezdeményezés jó, örülök neki, és segítek.– Surján ^vita 2010. január 27., 21:38 (CET)

Értem már a BNO-problémát. Igazából én csak annyit tudtam róla eddig, hogy minden kórlapra rá van írva, és hogy szidják az orvosok. Létezik valamilyen teljes körű, használható WHO-osztályozás, ami alapján egységesíthetnénk a betegségekről szóló szócikkeket? – Gregorius P. ^vita 2010. január 28., 20:03 (CET)

A bent hagyott idegen szavaknak nincsen igazán jó magyar megfelelője. Szócikk van róluk, ott lehet tájékozódni. – Gregorius P. ^vita 2010. március 13., 21:49 (CET)

Tesztelés előtti minta

Rózsaszín cicergőtályog (RCT)

Késői stádiumú cicergőtályog májban

• Szinonimák: Hartenschweigelenzubär-szindróma (HS),
  világospiros cicergőtályog
• Latin név: zirripoabscessus rosaceus
• Angol név: pink abscess,
  Batman's disease

Osztályozás

• WHO-osztályozás: (kinyit v)
  1. Tücsöksejtes RCT,
  2. Furasejtes RCT,
  3. Sejtnélküli RCT
• Batman-osztályozás: (kinyit v)
  I. Bűzös RCT,
  II/A. Kemény, szagtalan RCT,
  II/B. Puha, szagtalan RCT
• BNO-10: (kinyit v)
  XXX-1234: A máj jóindulatú rózsaszín cicergőtályogja,
  XXX-1235: A máj rosszindulatú rózsaszín cicergőtályogja,
  XXX-1236 Rózsaszín cicergőtályog k. m. n.
  

Epidemiológia

• Főbb földrajzi előfordulás: Antarktisz, Chile
• Prevalencia:
  • Magyarországon: 15 fő (2009)
  • Európában: 1:10 millió (1994)
  • Világszerte: 2% (1989) (Chilében 21% - 1998)
• Incidencia:
  • Magyarországon: 9 fő/év
  • Európában: 8:100 millió fő/év
  • Világszerte: 100:1 millió fő/év (Chilében 1200:1 millió fő/év)
• Halálozási arány:
  • Magyarországon: 0
  • Európában: 0,1%
  • Világszerte:7%

Leírás:

• Érintett szerv(ek): máj, ritkán a jobb fülcimpa
• Etiológia: genetikai hajlam, Batmanococcus-fertőzés (tücsöksejtes RCT)
• Kockázati tényezők: szőke hajszín, pingvinhús fogyasztása
• Főbb tünetek: éjszakai májtáji ciripelés, világító köldök, fejfájás, hányinger
  • Diagnosztika: (kinyit v)
    magas szérum-LQρ szint, ultrahanggal kerek echodús képlet
• Szövődmények: májzsugor, progresszív eltücskösödés, tüdőembólia
• Kezelés: sebészi kimetszés, antibiotikum (Batmanococcus-fertőzés esetén)
• Kórjóslat: kiújulhat (1 éven belül 10%)
• Megelőzés: pingvinhús fogyasztásának mellőzése, esténként imádkozás, aszpirin

– Gregorius P. ^vita 2010. március 13., 21:49 (CET)

Basszus, a "progresszív eltücskösödésig" még el is hittem, hogy ez egy létező betegség... – Burrows ^vita 2010. augusztus 6., 14:47 (CEST)

Köszönöm szépen a paramétereket, ez alapján elkészítettem: Sablon:Betegség infobox – Timish sablongyár ^üzenőfal 2010. március 24., 17:16 (CET)