Sabiha Gökçen
| Sabiha Gökçen | |
 |
|
| A világ első női harci pilótája | |
| Született |  Bursa, Törökország1913. március 22. |
| Elhunyt | Ankara, Törökország 2001. március 22. (88 évesen) |
| Nemzetisége | török |
| Beceneve | pilóta |
Sabiha Gökçen (IPA: /sabiha gœktʃen/, Bursa, 1913. március 22. — Ankara, 2001. március 22.) Törökország első női pilótája, a világ első női harci pilótája, Mustafa Kemal Atatürk államalapító nyolc örökbe fogadott gyermekének egyike. Vezetéknevének jelentése égből való.
Tartalomjegyzék |
Életrajza [szerkesztés]
Török források, és a vele készült interjúk szerint Sabiha Gökçen Mustafa İzzet Bey és Hayriye Hanım lányaként látta meg a napvilágot.[1][2] Hans-Lukas Kieser állítása szerint azonban elképzelhető, hogy örmény származású volt.[3] A származását illető spekulációkat az egyik török napilap is tárgyalta,[4] a hivatalos török források azonban erősen kritizálták a megjelent híreket.[5][6]
1925-ben, amikor Sabiha 12 éves volt, Atatürk bursai látogatása alkalmával a kislány engedélyt kért, hogy találkozhasson az államfővel, majd elmondta neki, hogy mennyire szeretne iskolába járni. Atatürk, a lányt szegényes körülmények között nevelő idősebb testvér engedélyével adoptálta Sabihát, majd beíratta az ankarai Çankaya Általános Iskolába. Később az isztambuli Üsküdar Lánykollégiumban tanult.
Amikor 1934-ben bevezették a vezetéknév-törvényt, Atatürk a Gökçen, „égből való” nevet ajándékozta nevelt lányának. Ekkor Sabiha még nem volt pilóta, néhány hónappal később kezdett érdeklődni a repülés iránt.
Atatürk fontosnak tartotta a repülést, hozzárjárult a Török Repülő Szövetség megalapításához 1925-ben. 1935 májusában az államfő magával vitte Sabihát a Türkkuşu („törökmadár”) repülőiskola megnyitójára. A repülőgépek és ejtőernyősök bemutatója alatt Sabiha kifejezte nevelőapjának, mennyire szeretne ő is repülni. Atatürk beíratta a repülőiskolába, annak első női tanulójaként. Először ejtőernyősnek képezték volna ki, de a lányt jobban érdekelték a repülőgépek. Miután megszerezte a pilótaengedélyt, hét férfi tanulóval együtt Oroszországba küldték, ahol továbbképezték.
1936-ban Atatürk kérésére Sabiha beiratkozott a Török Légierő akadémiájára, ahol bombázó és harcirepülőgépek vezetésére képezték ki az Eskişehiri Légibázison. Az ország (és a világ) első női berepülő pilótájaként részt vett az égei-tengeri és trákiai hadgyakorlatokon 1937-ben, majd élesben is bevetették, a dersimi felkelés leverésében.[7]
1938-ban ötnapos repülőtúrán vett részt a Balkán fölött, később a Türkkuşu Repülőiskola főoktatója lett, itt szolgált 1955-ig, amikor is a Török Repülő Szövetség igazgatótanácsának tagja lett. 28 éven keresztül a világ szinte minden tájára vezetett repülőgépet. 1981-ben könyvet írt A Life Along the Path of Atatürk címmel, melyet a repülő szövetség jelentetett meg Atatürk 100. születésnapjának alkalmából.
Élete során Sabiha Gökçen 22 különböző típusú repülőgépet vezetett, több mint 8000 órát repült, ebből 32 óra harci bevetés volt. 1996-ban az Egyesült Államok légiereje A történelem 20 legnagyobb pilótája poszterén Sabiha Gökçen volt az egyetlen pilótanő.[8]
Hagyatéka [szerkesztés]
Róla nevezték el Isztambul második számú nemzetközi repülőterét, a Sabiha Gökçen nemzetközi repülőteret, mely a város ázsiai oldalán található.
Jegyzetek [szerkesztés]
- ↑ Hürriyet
- ↑ CNN Turk
- ↑ Hans-Lukas Kieser, "Verlierer der postosmanischen Ordnung", (Enteignet – Vertrieben – Ermordet, Beiträge zur Genozidforschung, Chronos Verlag, 2004, Zürich, ISBN 3-0340-0642-X)
- ↑ Hürriyet
- ↑ BBC News, "Turkish heroine's roots spark row", Tabitha Morgan, 2004. február 29.
- ↑ U.S. Department of State - Turkey - Country Reports on Human Rights Practices - 2004
- ↑ Sabiha Gökçen élerajza a USAF Air Command and Staff College honlapján
- ↑ Sabiha Gökçen, a törökök leánya, az ég leánya, Atatürk leánya. Hatrészes TRT dokumentumfilm.
Külső hivatkozások [szerkesztés]
- Életrajz (angolul)
- Sabiha Gökçen életrajz, US Air Force (angolul)
- Sabiha Gökcen, a törökök leánya, az ég leánya, Atatürk leánya. Hatrészes TRT dokumentumfilm. (törökül) (angolul)
