Sárgafülű ékszerteknős
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| ''Trachemys scripta troosti'' |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Sárgafülű ékszerteknős témájú rendszertani információt. |
A sárgafülű ékszerteknős (Trachemys scripta scripta) a hüllők (Reptilia) osztályába a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) alfaja.
Tartalomjegyzék |
Előfordulása [szerkesztés]
Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok Virginia délkeleti részétől Florida északi részéig őshonos. A lassú folyású, nyugodt vizeket, tavakat; mocsaras, nádas, vízinövényes részeken érzik jól magukat. Amióta nem lehet vörösfülű ékszerteknőst behozni Magyarországra, az egyik legelterjedtebb víziteknős lett nálunk. Ennél a fajnál is a szabadon engedett példányaiból életképes, az őshonos mocsári teknőst apránként kiszorító populáció alakulhat ki. A vörösfülű ékszerteknőshöz hasonlóan szívós, nagyon jól alkalmazkodó faj.
Megjelenése [szerkesztés]
Nevét a feje két oldalán látható vastag sárga sáv („fül”) miatt kapta. Hátpáncéljuk olajzöld, mely idősebb korban elsötétedik, elbarnul. A haspáncél idősebb és fiatalabb korban egyaránt világossárga több-kevesebb fekete folttal tarkítva. A két nem közötti különbség a méretben, valamint a karmok és a farok hosszában mutatkozik. A lábak, a nyak és a fej szürkészöldek, világos csíkozattal. A sárga sávok gyakran az idősebb egyedeknél is élénk színűek maradnak, de előfordul, hogy kifakulnak, narancsszínűek lesznek.
Etetése [szerkesztés]
A sárgafülű ékszerteknősök fiatalon még nem fogyasztanak növényi eredetű ételeket. Ez lassan alakul ki. 10 éves koruk után már nagyjából megegyezik a növényi, és állati táplálék igénye. Az idő múlásával egyre több növényi táplálékot fogyasztanak. Fogságba tartott egyedeknél elsősorban az élő, vagy fagyasztott hal legyen a fő táplálék. Ezen kívül adhatunk nekik zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, csirkemájat, marhaszív-darabokat és különböző csúszómászókat (pl. csiga, földigiliszta) . Ha megkapják a szükséges mennyiségű élő, vagy fagyasztott halat, akkor a különböző tápokat, vitaminokat csak "nasinak" adjuk. Általában ösztönösen nem szeretik a különböző tápokat, vitamin-granulátumokat, ezért, ha szükséges adni nekik, mindig a fő étkezés előtt adjuk, amikor még "éhen akarnak halni", mert olyankor szinte mindent megesznek. Elsősorban a hal a fő élelmük, ezért ha ettől eltérő étrendet alkalmazunk (ami nem ajánlott), nagyon kell figyelni a változatosságra, mert az egyoldalú etetéstől könnyen megbetegednek, és ez sok esetben már csak későn vehető észre.
Férőhelye [szerkesztés]
A tartása megegyezik a vörösfülű ékszerteknős tartásával, szinte semmiben nem tér el tőle. Az ideális akvaterrárium mérete:
• Hosszúság: kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse.
• Szélesség: kifejlett teknős páncélhosszának háromszorosa.
A napozórész kialakításánál két fontos szempontot kell figyelembe venni. Az egyik, hogy ha egyedül van, akkor a napozórész mérete legalább a teknős méretével megegyezzen. Több teknős tartása esetén a napozórésznek akkorának kell lenni, hogy a teknősök 2/3-ad része elférjen.Nagyon könnyű elégedetten és egészségesen tartani a teknősöket. Csak néhány igényük van: kell elég hely az úszáshoz, tiszta víz, egy száraz rész a sütkérezéshez, megfelelő víz és hőmérsékletű levegő, megfelelő világítás és az egészséges étrend. Egy, két vagy akár négy teknősbébit is tarthatunk egy megfelelő nagyságú 44-66 literes akváriumban. De ne feledjük, hogy hamar megnőnek és még nagyobb helyre lesz szükségük. Egy vagy két felnőtt teknősnek akár egy 330 literes tartály is szükséges lehet.
A tartályban a víznek olyan mélynek kell lennie, hogy a teknős meg tudjon fordulni benne és fejjel lefele landoljon. Ez azt jelenti, hogy a víz legalább olyan mély kell legyen mint a teknős páncéljának hossza. De minél mélyebb annál jobb, lehet akár 40-45 centiméteres is. A víz hőmérséklete 22-30 C fok között kell legyen. Biztosítsunk egy kiugró részt, ahová a teknős kimászhat napozni és ahol a tartály fűtött. Ennek a résznek simának és elég nagynak kell lennie, hogy a teknős könnyedén egyensúlyozhasson és egy kicsit megmozdulhasson, hogy teljesen megszáradjon.
Napközben a kiugró tetején a hőmérséklet 35-39°C között kell legyen. A legjobb hőforrás egy UV-B lámpa, amit bármely háziállat kiskereskedésben megvásárolhatunk. Tegyük a lámpát a tartályra a kiugró rész fölé és hagyjuk ott napközben, éjszakára pedig kapcsoljuk ki.
Szaporodása [szerkesztés]
8–10 éves korukban válnak ivaréretté. Szaporodás előtt gyakori a hímek közötti rivalizálás. Párzás előtt a hím és a nőstény „násztáncot˝ jár. Szemben úsznak egymással miközben végtagjaikat rezegtetik.A párzás a vízben zajlik. A nőstények évente 5–6 alkalommal is rakhatnak tojást. Egy nőstény egyszerre 2–19 tojást tojik, távol a vízparttól a maga által vájt parányi gödörbe, vagy száraz hordalék alá. Ha az átlagos hőmérséklet 25 °C, akkor 112 napra van szükség a tojások kikeléséhez, 30 °C-os átlaghőmérsékleten ez az idő 69 napra rövidül.
