Vörösfülű ékszerteknős
 |
||||||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
 |
||||||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||||||
Nem fenyegetett       |
||||||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||||||
|
||||||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||||||
| Trachemys scripta elegans (Wied-Neuwied, 1839) |
||||||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Vörösfülű ékszerteknős témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Vörösfülű ékszerteknős témájú médiaállományokat. |
A vörösfülű ékszerteknős (Trachemys scripta elegans) a hüllők (Reptilia) osztályába a teknősök (Testudines) rendjébe és a mocsáriteknős-félék (Emydidae) családjába tartozó közönséges ékszerteknős (Trachemys scripta) alfaja.
Tartalomjegyzék |
[szerkesztés] Élőhely
Eredetileg az Amerikai Egyesült Államok délkeleti részén honos, de előfordul Dél-Amerikában is. Elsősorban a nyugodt vizeket kedvelik; patakokban, kisebb folyókban, mocsaras területeken, tavakban él. Természetes élőhelyén fogyatkozik: bár farmokon is tenyésztik, túl sok szabadon élő állatot fognak be exportálás céljából.
[szerkesztés] Testfelépítés
Nevét a feje két oldalán látható vastag vörös sáv miatt kapta.
Hátpáncéljuk olajzöld, mely idősebb korban elsötétedik, elbarnul. A haspáncél idősebb és fiatalabb korban egyaránt világossárga több-kevesebb fekete folttal tarkítva. A két nem közötti különbség a méretben, valamint a karmok és a farok hosszában mutatkozik. A lábak, a nyak és a fej szürkészöldek, világos csíkozattal. (A vörös sávok gyakran az idősebb egyedeknél is élénk színűek maradnak, de előfordul, hogy kifakulnak, narancsszínűek lesznek. Egyes példányoknál, a sávok még a hátpáncélon is folytatódnak elmosódva, mely igazán széppé teszi viselőjét.)
|
|
[szerkesztés] Táplálkozás
Egyaránt fogyasztanak növényi és állati eredetű táplálékot is. Minden egyednek megvan a maga ízlése. Adhatunk nekik zöldséget, gyümölcsöt, rovarokat, kisebb halakat, szárított halat, csirkemájat, marhaszív-darabokat és különböző csúszómászókat. Mindezek mellett adhatunk nekik továbbá különböző tápokat, vitaminokat amelyek elősegítik a fejlődésüket. Azonban a teknősök többnyire jobban szeretik a természetes eredetű ételeket.
[szerkesztés] Férőhelye
A közhiedelemmel ellentétben nem mindegy hol tartjuk teknősünket, ugyanis a helytelen tartás az állat halálához vezethet. Az ideális akvaterrárium két részből áll: egy olyanból ahol a teknősök úszni tudnak és egy olyanból ahol lehetőségük van napozni. Az ideális akvaterrárium mérete:
- Hosszúság: kifejlett teknős páncélhosszának ötszöröse.
- Szélesség: kifejlett teknős páncélhosszának háromszorosa.
Ehhez jön még a napozórész, aminek elég nagynak kell lennie ahhoz, hogy teknősünk kényelmesen elférjen rajta. Emellett figyelembe kell vennünk víz mélységét. Mivel a vörösfülű ékszerteknős kiválóan úszik, ezért akár mély vízbe is rakhatjuk őket. Az ideális vízmélység a példány páncélhosszának másfélszerese.
[szerkesztés] Szaporodása
8–10 éves korukban válnak ivaréretté.(Szaporodás előtt gyakori a hímek közötti rivalizálás.) Párzás előtt a hím és a nőstény „násztáncot” jár. Szemben úsznak egymással. A nőstények évente 5–6 alkalommal rakhatnak tojást. Egy nőstény egyszerre 2–19 tojást tojik. Ha az átlagos hőmérséklet 25 °C, akkor 112 napra van szükség a tojások kikeléséhez, 30 °C-os átlaghőmérsékleten ez az idő 69 napra rövidül.
|
|
[szerkesztés] A faj Magyarországon
A legelterjedtebb fogságban tartott faj Magyarországon. Már az 1976-ban kiadott Búvár zsebkönyvek, Kígyók, békák című kötete, mint könnyen nevelhető import házi kedvencet említi. [1] Szabadon engedett példányaiból életképes, az őshonos mocsári teknőst (Emys orbicularis) apránként kiszorító populáció alakult ki.
Magyarországon eddig egyszer sem volt példa a szaporodásukra, azonban a fészeképítés műveletét itthon is elvégzik. Azokon a területeken, ahol a vörösfülű ékszerteknős betelepült, a mocsári teknősök testtömege kisebb.[1]
A vörösfülű ékszerteknős behozatalát az európai közösség országaiba a 605/2006/EK rendelet tiltja, mert „a Közösség természeti viszonyai közé történő bevitele ökológiai fenyegetést jelent a Közösség őshonos vadon élő állat- és növényfajaira” [2]
[szerkesztés] Forrás
- ^ a b Oláh Vilmos: Hüllők és kétéltűek társadalmi megítélése a Dél-dunántúli régióban (Diplomadolgozat, KE-ÁTK Természetvédelmi Tanszék) 2010.
- ↑ A BIZOTTSÁG 605/2006/EK RENDELETE (2006. április 19.) az egyes vadon élő állat- és növényfajok példányainak a Közösségbe történő behozatalának felfüggesztéséről szóló 349/2003/EK rendelet módosításáról
