Rhédey Ádám
| Rhédey Ádám | |
| Született | 1768 nem ismert |
| Elhunyt | 1849. január 27. (80-81 évesen) |
| Állampolgársága | magyar |
| Gyermekei | Rhédey Klára |
| Foglalkozása |
|
| Tisztsége | Doboka vármegye főispánja (1806–1835) |
| Iskolái | Göttingeni Egyetem (1789 – 1790-es évek) |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Rhédey Ádám (1768 – 1849. január 27.) főispán.
Életútja[szerkesztés]
Rhédey Farkas fia. Bázelben és Göttingenben végzett jogi tanulmányokat. 1806-tól 1835-ig Doboka vármegye főispánja volt,[1] majd 1835-től a Királyi Tábla, majd a Kincstartóság elnöke. 1800-ban császári és királyi kamarási címet kapott, valóságos felső titkos tanácsos és a Szent István–rend középkeresztese lett.
1817-től haláláig a Kolozsvári Református Kollégium főgondnokaként és állandó mecénásaként ismerték. 1830-ban annak a bizottságnak az elnökéül választották, mely a magyar nyelvű oktatásra való áttérést készítette elő. Támogatta a könyvtár berendezését, a nyomda felújítását. Több iskolai alapítvány fűződik a nevéhez.
A könyvtáralapító gróf Teleki Sámuel erdélyi kancellár lányát, gróf Teleki Máriát vette feleségül. E házasságnak is köszönhetően Rhédey Ádám rövidesen Erdély leggazdagabb főura lett. Kelemen Lajos említi a vele kapcsolatos anekdotát: „midőn egy nagy debreceni vásáron nem kapott szállást, az első kényelmes eladó házat nyomban kifizette, csakhogy nyugodtan megszálhasson”.
Írásai[szerkesztés]
- Rhédei Ádám útinaplója, 1788–1792; sajtó alá rend., jegyz., utószó S. Sárdi Margit; Attraktor, Máriabesnyő, 2019 (Élet-utak)
Jegyzetek[szerkesztés]
Források[szerkesztés]
- Rhédey családfa
- Bokor József (szerk.). Rhédey, A Pallas nagy lexikona. Arcanum: FolioNET (1893–1897, 1998.). ISBN 963 85923 2 X. Hozzáférés ideje: 2022. június 7.
- Katona Zsigmond útinaplója 1789-1790. (I. rész)[halott link] (6 információ)
