Rhédey Klára

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Rhédey Klára
Rhédey Klára, báró Radák Istvánné az Ország-Világ 1884. évi 29. számában
Rhédey Klára, báró Radák Istvánné az Ország-Világ 1884. évi 29. számában
Született1809. július 27.
Kolozsvár
Elhunyt1868. január 14. (58 évesen)
Kolozsvár
Házastársabáró Radák István
SzüleiRhédey Ádám
A Wikimédia Commons tartalmaz Rhédey Klára témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Radák Istvánné Rhédey Klára (Kolozsvár, 1809. július 27. – Kolozsvár, 1868. január 14.) erdélyi grófi család lánya, aki vagyonát árva lányok nevelésére és az 1848-49-es szabadságharc honvédeinek támogatására fordította.

Családja[szerkesztés]

Apja Rhédey Ádám, anyja Teleki Mária, Teleki Sámuel kancellár leánya. Testvére Rhédey Mária (1811–1849), akinek férje Mikó Imre politikus. Kis-rhédei Rhédey Klaudia, II. Erzsébet angol királynő ükanyjának unokatestvére.

Férje: Bényei Radák István báró (Magyarbénye, 1782. szeptember 24. – Kolozsvár, 1865. augusztus 27.)

Gyermekeik:[1]

  • Mária (férje bernátfalvi Bernát Albert, magyar királyi honvédőrnagy),
  • Katalin (férje rétyi Antos János), Anna (1836 – Sárpatak, 1864. szeptember 11. férje gróf Teleki Domokos – Esküvő: 1855),
  • Ádám (Marosvásárhely, 1837. szeptember 3.) a Johannita-rend lovagja, a magyar főrendiház tagja; neje gróf Lázár Olga (1843. augusztus 31.), gróf Lázár Móric és Barcsay Polyxena leánya. Esküvőjüket Megyesfalván kötötték 1864. január 20-án. Birtokai: Magyarbénye, Mikeszásza, Ózd, Sülye (Felső-Fehér vármegye), Tasnádszántó, Újfalu (Külső-Szolnok vármegye), Csudabala (Békés vármegye). Lakás: Mikeszásza vagy Magyarózd. Leányuk: Klára (Kolozsvár, 1866. július 26.); férje gróf Wenckheim Ferenc (1855. december 14.) – Esküvő: 1887.

Életpályája[szerkesztés]

Kolozsvári házukban, amely Fő tér keleti oldalán állt, a Státusházak helyén, árva lányokat fogadott magához. 1848-ban saját kezűleg készített zászlót a honvédeknek. A szabadságharc leverése után anyagilag támogatott segítségre szoruló honvédeket, és közbenjárt bebörtönzöttek, köztük Forró Elek ezredes és Antos János alezredes szabadulásáért. 1851-ben mindketten szabadultak. Még ebben az évben Antos János feleségül vette Rhédey Klára lányát, Katalint.

Idős korában a magyarózdi kastélyban megtalálta férje ükanyja, Petrőczy Kata Szidónia (1658 körül – 1708) addig ismeretlen verses füzetét.

Jegyzetek[szerkesztés]

Források[szerkesztés]