Rezesfejű mokaszinkígyó

Rezesfejű mokaszinkígyó
	Agkistrodon contortrix contortrix
	Természetvédelmi státusz
	Nem fenyegetett;
Rendszertani besorolás
Ország:	Állatok (Animalia);
Törzs:	Gerinchúrosok (Chordata);
Altörzs:	Gerincesek (Vertebrata);
Osztály:	Hüllők (Reptilia);
Rend:	Pikkelyes hüllők (Squamata);
Alrend:	Kígyók (Serpentes);
Család:	Viperafélék (Viperidae);
Alcsalád:	Crotalinae;
Nem:	Agkistrodon;
Faj:	A. contortrix;
Tudományos név
	Agkistrodon contortrix; (Carl von Linné, 1766)
Szinonimák
	Boa contortrix ; Carl von Linné, 1766; Scytale contortrix ; Charles-Nicolas-Sigisbert Sonnini de Manoncourt & Pierre André Latreille, 1801; Scytale Cupreus ; Constantine Samuel Rafinesque, 1818; Scytale cupreus ; Thomas Say, 1819; Tisiphone cuprea ; Leopold Fitzinger, 1826; [Cenchris] marmorata ; Friedrich Boie, 1827; Acontias atrofuscus ; Gerald Troost, 1836; [Toxicophis atrofuscus] ; Troost, 1836; T[rigonocephalus] cenchris ; Hermann Schlegel, 1837; Trigonocephalus Contortrix ; John Edwards Holbrook, 1838; Trigonocephalus atro-fuscus ; Holbrook, 1842; Cenchris contortrix ; John Edward Gray, 1842; Cenchris atrofuscus ; Gray, 1849; Agkistrodon contortrix ; Spencer Fullerton Baird & Charles Frédéric Girard, 1853; T[rigonocephalus] histrionicus ; Duméril & Bibron, 1853; Ancistrodon contortrix ; Baird, 1854; Agkistrodon contorting ; Charles Conrad Abbott, 1869 (Glossary of scientific naming); Ancistrodon atrofuscus ; – Edward Drinker Cope, 1875; Agkistrodon atrofuscus ; – H.C. Yarrow, 1882; [Ancistrodon contortrix] Var. atrofuscus ; Samuel Garman, 1884; Ancistrodon contortrix ; – George Albert Boulenger, 1896; Agkistrodon contortirix ; Keim, 1914; Agkistrodon mokasen cupreus ; Howard K. Gloyd & Roger Conant, 1938; Agkistrodon contortrix contortrix ; Laurence Monroe Klauber, 1967; Ancistrodon contortrix contortrix ; Karl Patterson Schmidt, 1953;
Elterjedés
Hivatkozások
	Wikifajok A Wikifajok tartalmaz Rezesfejű mokaszinkígyó témájú rendszertani információt. Commons A Wikimédia Commons tartalmaz Rezesfejű mokaszinkígyó témájú médiaállományokat és Rezesfejű mokaszinkígyó témájú kategóriát.

A lap ellenőrzött változata (ellenőrizve: 2020. április 11.) ezen a változaton alapul.

A rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix) a hüllők (Reptilia) osztályának a pikkelyes hüllők (Squamata) rendjéhez, ezen belül a viperafélék (Viperidae) családjához és a gödörkésarcú viperák (Crotalinae) alcsaládjához tartozó faj.

Élőhelye

Észak-Amerikában nagyon elterjedt. New Englandtől Texasig és Mexikó északkeleti része. Furcsa módon Floridában nem találkozhatunk vele.^[2] Félsivatagok, erdők, füves területek, sziklás hegyoldalak és mocsarak lakója.^[3] Ha teheti gyakran tartózkodik víz közelében.^[4]

Életmódja

Nem szereti a nagy meleget, hűvös időben nappal is vadászik, de általában inkább éjszaka aktív. Rejtőzködő életmódot folytat, félénk, kerüli az összetűzést más élőlényekkel. Veszély esetén, vagy zsákmányra lesve, mozdulatlanná dermed, kitűnő rejtőszíne miatt ritkán veszik észre. A fiatal egyedeknek élénksárga farokvégük van, melyet mozgatva odacsalják a gyíkokat, békákat, hogy elkaphassák őket. Felnőttkorukra színük kifakul, ekkorra már a vadászmódszerük is megváltozik. Ha megzavarják, farkát rezegtetni kezdi, zörgő hangot adva ki vele, különösen olyan helyeken ahol száraz avarral, fahánccsal érintkezik.^[3]^[4]

Megjelenése

Rövid, általában 50–80 cm testhosszúságú, de találtak már 130 cm-es példányokat is. Pikkelyei fénytelenek, ez is segíti a jó álcázásban. Színei sokfélék, gesztenyebarna, sárgásbarna, szürke, narancssárga kombinációból álló mintázat. A sávok színe változó, de minden esetben eltér az alapszíntől. A sötét keresztsávok a test oldala felé kiszélesednek. A foltok általában szimmetrikusak a test két oldalán, de néha elcsúszás, széttöredezés látható. Nyaka, a széles fejhez képest feltűnően vékony, orra felálló. Közepesen nagy szeme és függőleges pupillája van. A szem mögött elhelyezkedő méregmirigyek miatt a fej nagyon széles, lapos, a test többi részével ellentétben majdnem egyszínű, csak egy vékony sötétebb vonal választja el a rézszínű fejtetőt a szájtól. Nevét is rézszínű fejéről kapta. A fej hátsó részén két kicsi sötét pont látható.^[3]^[4] Fején két oldalt jól láthatóak a hőérzékelő gödörszervek. Ezek a kis mélyedések olyanok, mintha több orrlyuka lenne a kígyónak.^[5]

Tápláléka

Békák, madarak, gyíkok és kisemlősök.^[3]^[4]

Szaporodása

Elevenszülő, egyszerre általában 5-8 ivadéka születik,^[3]^[4] de 2 és 18 is előfordulhat.^[2]

Mérge

Kevésbé erős mérgű kígyófaj, sok kígyómarást, de kevés halálesetet dokumentáltak, bár gyerekekre fokozottan veszélyes. Mérge mérsékelten véralvasztó hatású, a megmart részen helyi fájdalom, ödéma keletkezik.^[2] Harapásakor nem is mindig kerül méreg az áldozatba, általában többször kell harapnia, hogy mérget is juttasson a szövetekbe. A felnőtt emberre halálos méregadag 100 mg körüli.^[4]

Tartása

Hosszú életűek, akár 30 évig is élhetnek. Fogságban megelégednek egy 26 C°-os hőmérsékletű, jól szellőző, egyszerű, tőzeggel borított terráriummal. Gond nélkül elfogyasztják a halott egeret, patkányt.^[6]

Alfajai

Déli rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix contortrix) (Carl von Linné, 1766)
Szélessávos rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix laticinctus) (Gloyd & Conant, 1934)
Északi rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix mokasen) (Palisot de Beauvois, 1799)
Osage-i rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix phaeogaster) (Gloyd, 1969)
Trans Pecos-i rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix pictigaster) (Gloyd & Conant, 1943)^[7]^[8]

Az öt alfaj megfelelő mennyiségű morfológiai különbséggel rendelkezik, hogy fel lehessen ismerni őket. Mérgük erőssége alfajonként változó.^[2]

Jegyzetek

↑ Mc Diarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, Volume 1. Washington, District of Columbia: Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6
↑ ^a ^b ^c ^d Mark O’ Shea: ’’A világ mérges kígyói’’. Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó, 2006, 34. oldal. ISBN 963 9615 36 6
↑ ^a ^b ^c ^d ^e Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 138-139. oldal. ISBN 963-9090-87-5
↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix). gportal.hu
↑ Nicolai Schirawski: Kígyók - Lesben álló vadászok. Budapest, Tessloff és Babilon Kiadó, 2014. 17 oldal. ISBN 9789632942803
↑ John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SubRosa Kiadó. 1994, 353. oldal. ISBN 963-8354-17-8
↑ John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SubRosa Kiadó, 1994. 352-353. oldal. ISBN 963-8354-17-8
↑ Agkistrodon contortrix. itis.gov. (Hozzáférés: 2016. október 7.)

Biológiaportál • összefoglaló, színes tartalomajánló lap

[1] Mc Diarmid RW, Campbell JA, Touré T. 1999. Snake Species of the World: A Taxonomic and Geographic Reference, Volume 1. Washington, District of Columbia: Herpetologists' League. 511 pp. ISBN 1-893777-00-6

[Mérges-2] Mark O’ Shea: ’’A világ mérges kígyói’’. Budapest, Athenaeum 2000 Kiadó, 2006, 34. oldal. ISBN 963 9615 36 6

[kígyók-3] Chris Mattinson: Kígyók. Budapest, Panemex-Grafo Kiadó, 2002. 138-139. oldal. ISBN 963-9090-87-5

[rezesfejű-4] ↑ ^a ^b ^c ^d ^e ^f Rezesfejű mokaszinkígyó (Agkistrodon contortrix). gportal.hu

[5] Nicolai Schirawski: Kígyók - Lesben álló vadászok. Budapest, Tessloff és Babilon Kiadó, 2014. 17 oldal. ISBN 9789632942803

[6] John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SubRosa Kiadó. 1994, 353. oldal. ISBN 963-8354-17-8

[7] John M. Mehrtens: A világ kígyói. Budapest, SubRosa Kiadó, 1994. 352-353. oldal. ISBN 963-8354-17-8

[8] Agkistrodon contortrix. itis.gov. (Hozzáférés: 2016. október 7.)

[1]

[2]

[3]

[4]

[5]

[6]

[7]

[8]