Ugrás a tartalomhoz

Repülőhíd (komp)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést PZoliBot (vitalap | szerkesztései) végezte 2020. június 8., 21:36-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Pest és Buda között: A régi és az új Erzsébet híd cikkeinek szétválasztása, replaced: [[Erzsébet híd (Budapest) → [[Erzsébet híd (Budapest, 1903–1945))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Repülőhíd az Elbán
Vezetőkábeles repülőhíd a Weseren
Pestet és Budát összekötő repülőhíd képe Binder János Fülöp metszetén. (1735.)

A repülőhíd vagy lengőkomp az erős sodrású folyókon használt komp egy fajtája. A folyón való átkeléshez a komp itt nem használ külön emberi állati erőt vagy erőgépet, hanem a folyó sodrát hasznosítja.

Működési elve

[szerkesztés]

A klasszikus repülőhíd kompját hosszú kötél vagy lánc segítségével lehorgonyozzák a folyó közepén. A kötelet általában több kisebb csónak tartja a víz felszínén. A kompot induláskor a kormánylapát segítségével úgy fordítják el, hogy a víz áramlásából származó erő oldalirányú komponense átmozgassa a másik partra. Más esetben a két part között kifeszített kötélhez a kompon csatlakozó görgők tartják a hajótestet a megfelelő ferde helyzetben.

Magyarországon

[szerkesztés]

Pozsony

[szerkesztés]

A Duna magyarországi szakaszán először Pozsonynál létesítettek repülőhidat 1676-ban.[1]

Pest és Buda között

[szerkesztés]

A török hódoltságból felszabadult Buda és Pest között megsemmisült a korábban a törökök által épített és fenntartott hajóhíd. Ennek helyettesítésére létesítettek repülőhidat (másodikként a pozsonyi után) nem sokkal az ostromot követően, először a mai Erzsébet híd, majd a Lánchíd helyén.[2] Ez a repülőhíd 750 m hosszú kötélre volt lehorgonyozva, melyet hét ladik tartott a víz felszínén. A kötelet körülbelül a Batthyány téri Szent Anna templom magasságában horgonyozták le a Duna meder közepére. A komp maga két hajótest között ácsolt fedélzetből állt, melyre három-négy lovaskocsi és 300 utas is felfért. A 18. század megnövekedett forgalmát a repülőhíd már nem tudta ellátni, ezért ismét hajóhidat építettek a két város között, melyet csak a Lánchíd megnyitása tett feleslegessé.

Komárom

[szerkesztés]

A harmadik repülőhíd Komáromnál nyílt meg 1760-ban az Erzsébet-szigetnél. A komp útja parttól partig a korabeli leírások szerint hat percig tartott.[1] A repülőhíd 1837-ig állt fenn, akkor létesítettek a két part között állandó hajóhidat.

Esztergom-Párkány

[szerkesztés]

Amikor Esztergom felszabadult a hosszú török uralom alól és az érsekség visszaköltözött a városba, Barkóczy Ferenc érsek nagy építkezésekbe kezdett, melynek során pozsonyi mintára repülőhidat is telepíttetett Esztergom és Párkány közé.[1] A munkálatokkal megbízott Ipolyi kanonok 1762. novemberében kelt át először az új repülőhíd segítségével a másik partra. Esztergomból Párkányba az út 6 percig, visszafelé 8 percig tartott Ipolyi leírása szerint. A komp ugyanott közlekedett, ahol a mai motoros rév. A rév helyén épült hajóhíd 1842-ben nyílt meg.

Vágfarkasd

[szerkesztés]

A vágfarkasdi révet már az 1113-ban kiadott második zobori oklevél is említi. Jelenleg egy menetrend nélkül, térítésmentesen közlekedő motor nélküli komphajó biztosítja a Vág folyón való átkelést.

Irodalom

[szerkesztés]

Külső hivatkozások

[szerkesztés]

Jegyzetek

[szerkesztés]
  1. a b c Prokopp Gyula: Esztergomi Duna-híd. [2010. március 30-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2010. szeptember 28.)
  2. Budapest lexikon. Második kötet. L-Z Akadémiai kiadó, Budapest, 1993. ISBN 963-05-6409-2 (Összkiadás) ISBN 963-05-6411-4. (II. kötet)
Commons:Category:Reaction ferries
A Wikimédia Commons tartalmaz Repülőhíd (komp) témájú médiaállományokat.