Radoje Domanović
 |
Ez a szócikk nem tünteti fel a független forrásokat, amelyeket felhasználtak a készítése során. Emiatt nem tudjuk közvetlenül ellenőrizni, hogy a szócikkben szereplő állítások helytállóak-e. Segíts megbízható forrásokat találni az állításokhoz! Lásd még: A Wikipédia nem az első közlés helye. |
| Radoje Domanović | |
 | |
| Élete | |
| Született | 1873. február 4. Ovsište, Szerbia |
| Elhunyt | 1908. augusztus 4. (35 évesen) Belgrád, Szerb Királyság |
| Sírhely | Belgrád–Újtemető |
| Nemzetiség | szerb |
| Pályafutása | |
| Jellemző műfaj(ok) | szatíra, novella |
| Fontosabb művei | A vezér A bélyeg Kínlódia |
| Radoje Domanović weboldala | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Radoje Domanović témájú médiaállományokat. | |
Radoje Domanović (Ovsište, 1873. február 16. – Belgrád 1908. augusztus 17.) – szerb szatíraíró, újságíró és pedagógus.
Művei[szerkesztés]
Szatirikus elbeszéléseiben allegorikus formában állítja pellengérre a politikai rendszer visszásságait, a hatalom visszaéléseit és az emberi gyarlóságot: Razmišljanja jednog običnog srpskog vola („Imigyen gondolkodott egy közönséges szerb ökör”); Danga („A bélyeg”) – egy derék polgár álma valami távoli országról, ahol a lakosok büszkék rá, hogy a bírák és a pandúrok az ő hátukon lovagolnak; a polgárok homlokára bélyeget sütnek, hogy könnyen megkülönböztethetőek legyenek a betolakodó és ártalmas idegenektől; Vođa („A vezér”) – a hipnotizált tömeg követi a kultikus vezért, akiről a végén kiderül, hogy vak.
- A bélyeg, 1899
- A mocsár, 1902
- A vezér, 1901
- Ahol megszűntek a szenvedélyek, 1898
- Az érsek kandúrja, 1904
- Imigyen gondolkodott egy közönséges szerb ökör, 1902
- Kínlódia, 1902
- Nem értem, 1898
- Rendőr ész, 1905
Jegyzetek[szerkesztés]
Magyarul[szerkesztés]
- Radoje Domanović, Kínlódia, ford., utószó Bogdánfi Sándor; Fórum, Újvidék, 1961
További információk[szerkesztés]
Radoje Domanović művei (magyarul) (szerbül)
