RSS

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
(RSS (fájlformátum) szócikkből átirányítva)
RSS Feed-icon.svg
Fájlkiterjesztés .rss, .xml
MIME-típus application/rss+xml (a regisztráció folyamatban)[1]
Kiterjesztése ennek XML
A Blogbridge nyílt forrású RSS-aggregátor program. A középső oszlopban láthatók az egyes feed-ek, melyekre a felhasználó feliratkozott, a jobb oldalon két hír előnézete. (A bal oldali oszlop a feedek csoportosítására szolgál.)

Az RSS webes együttműködésre szolgáló XML állományformátumok családja, mely megkíméli a felhasználókat attól, hogy az ilyen megoldást használó weboldalakat rendszeresen kelljen látogatniuk az új tartalom ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről. Egy feed-olvasóként vagy aggregátorként ismert program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett és képes megjeleníteni a frissített cikkeket. (Például a csak hetente-havonta frissülő, de egyébként érdekes blogokat nem kell minden nap meglátogatni, hogy van-e rajtuk új poszt, ha van, akkor az megjelenik a feed-olvasóban.)

Leírása[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az RSS-t gyakran frissülő szájtok (többek között blogok, portálok) használják, az oldalon megjelenő új tartalom (cikkek, bejegyzések) rövid összefoglalójának terjesztésére. Sok szempontból a hírlevél Web 2.0-es utódjának tekinthető.

A felhasználók az RSS-csatornákra történő feliratkozás révén előre beállíthatják, hogy honnan szeretnék a friss híreket megkapni, így több (tíz, száz) oldal hírei egyetlen felületen hozzáférhetők, kezelhetők lesznek, nem kell mindegyiket végiglátogatni a felhasználót érdeklő információ megtalálására. A feliratkozáshoz be kell írni a csatorna címét az olvasóprogramba, vagy a Feed-icon.svg illetve az RSS icon.svg (esetleg az XML icon.svg) ikonra kattintani a böngészőben. A frissítés történhet egészen gyakran, pár tízpercenként is, így folyamatosan zajló események nyomon követésére is lehetőség van. A csatornákat lehet például tartalmuk szerint szűrni, elemeiket időrend vagy más szempont alapján rendezni.

A számos RSS-csatorna (RSS-hírfolyam, vagy RSS feed, ejtsd: ereses-fíd) megjeleníthető webes felületen (például Netvibes,[2] Google Reader[3]), vagy az olvasásukra szolgáló programmal, ún. aggregátorral. Általában napjaink böngésző- és levelezőprogramjai is tudják kezelni az RSS-csatornákat. A böngészők közül a Mozilla Firefox (a 2.0 változattól), az Opera, az Internet Explorer (a 7-es változattól), Apple Safari, és a KHTML (Konqueror, Akregator) támogatja az RSS-t. Az ilyen programok adott (állítható) időtartamonként (általában 10 perc) frissítik az összes RSS-t, így a felhasználó viszonylag gyorsan értesülhet az új hírekről.

A csatornák egyes hírekből állnak, melyeknek címe, dátuma, tartalma van, valamint egy hivatkozás, mely a hírt teljes terjedelemében tartalmazó oldalra mutat. A csatornákat (külön szolgáltatásokkal, például Yahoo Pipes,[4] AideRSS[5]) lehet egyesíteni és tartalom alapján szűrni.

A rövidítés a következő szabványokat fedi:

RDF Site Summary (RSS 1.0)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy inkompatibilis szabvány, ami a W3C Resource Description Framework (erőforrás leíró keretrendszer) szabványon alapszik.

Really Simple Syndication (RSS 2.x)[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A Really Simple Syndication a web együttműködésre szolgáló RSS család egy tagja. A specifikáció Dave Winer Scripting News-án és a Netscape RSS 0.91-én alapul, és a Berkman Center for Internet & Society at Harvard Law School [3] tanácsadó testületének gondozásában áll. A leggyakrabban használt Really Simple Syndication verziók a 0.9x és a 2.0.x. A specifikáció kimondja, hogy bármely RSS 0.9x érvényes RSS 2.x dokumentum, de visszafelé ez nem érvényes.

Használata[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

RSS-ek a Google Readerben. Balra lent a Blog kategória (ezt a felhasználó hozta létre) feedjei, jobbra egy feed kibontott hírei. A felhasználó egy kategória híreit nézi, ezen belül időrendi sorrendben több forrásból származó hírek láthatók.
RSS-olvasás Nokia N800 telefonon

Az RSS-t oldalak (cikkek, bejegyzések) rövid leírására használják, minden eleme egy linket is tartalmaz magára a hivatkozott oldalra. Ez az információ XML fájlként áll rendelkezésre, amit RSS feed-nek, RSS folyamnak (stream) illetve RSS csatornának (channel) neveznek. Gyakran egy narancssárga négyszög XML felirattal a hivatkozás az oldal RSS feed-jére. Az RSS feed inkább technikai megnevezés, funkcionális nézőpontból előnyösebb web feed-nek nevezni.

Szerver oldal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

2004-ben és 2005-ben terjedt ki az RSS használata a nagyobb hírügynökségekre – többek között a Reutersre és az Associated Pressre –, több évvel azután, hogy a blogok, technológiai publikációk és más korai alkalmazók elkezdték használni. Az első online RSS-t használó híroldal a Variety.com[6] volt, mely 2002 júniusában kezdte el alkalmazni a technológiát. Különböző felhasználási egyezmények keretében a szolgáltatók lehetővé teszik más weboldalaknak, hogy azok beépítsék a publikált címeket és rövid tartalmakat a saját oldalaikba.

Az RSS-t széles körben használják más weboldalak is.

  • A blogok megosztják a legfrissebb bejegyzéseik címét, teljes szövegét, vagy csatolt multimédia fájlokat (ld. podcasting, broadcatching és MP3 blogok). Egyes szolgáltatások használatával a blogokon a posztokhoz tartozó kommentekről is kérhető RSS.
  • Hasonlóképpen, egyes fórumok topikjaihoz történt hozzászólások is lekérhetőek RSS-ben.
  • A képmegosztó oldalak és videomegosztó portálok RSS-ein nyomon követhetők az egyes felhasználók által megosztott új képek, vagy az egyes címkékkel megjelölt új képek.
  • A közösségi oldalakon a felhasználó figyelemmel kísérheti; hogy mi történik vele kapcsolatban (például mások bejelölik ismerősnek)
  • Az aukciós oldalakon figyelemmel kísérhetőek egy kategóriának vagy keresésnek megfelelő új termékek.
  • Linkmegosztó szolgáltatásokon egyes felhasználók által megosztott linkek vagy egyes címkékkel (tag) megjelölt linkek kérhetőek le RSS-ben.

Kliens oldal[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy feed olvasóként vagy aggregátorként ismert program képes ellenőrizni az RSS-t használó weboldalakat a felhasználó helyett és képes megjeleníteni a frissített cikkeket. Az RSS megkíméli a felhasználókat attól, hogy kedvenc weboldalukat rendszeresen látogassák az esetleges új tartalom ellenőrzése miatt, vagy levélben kelljen értesítést kapniuk erről. A legtöbb nagyobb weboldalon lehet RSS feedet találni (portálokon gyakran többet, tematikusan rendezve), de már egyre több kisebb oldal is támogatja. A Feed Reader-ek (feed olvasók) illetve News Aggregator-ok (hírgyűjtők) tipikusan vagy webböngésző kiegészítések, levelező kliens kiegészítések vagy önálló programok. Néhány program önmagában támogatja az RSS-t és/vagy az Atomot. Ilyen például a Mozilla Firefox („live bookmarks”-on, élő könyvjelzőkön keresztül), a Mozilla Thunderbird („RSS accounts”-on, RSS postaládán keresztül), az Opera („Newsfeeds”-en, hírcsatornákon keresztül), Avant Browser („XML feeds”-en keresztül), valamint a Maxthon Browser („RSS”-en keresztül). Jelenleg az Internet Explorer 7.0-s és a Safari újabb verziói is támogatják.

A web alapú Feed Readerek (feed olvasók) illetve News Aggregatorok (hírgyűjtők) – mint például a Hirlapom.hu,[7] a My Yahoo,[8] a Waggr[9] és a Bloglines[10] – nem igényelnek szoftver telepítést, és bármely internet hozzáféréssel rendelkező gépről elérhetővé teszik a feedeket. A Google Readerben lehetőség van a felhasználónak tetsző hírek megosztására is, ezek egy újabb RSS-csatornában jelennek meg, így lehetőség nyílik a szimpatikus hírek ismerősökkel történő megosztására (Ehhez az ismerősöknek is fel kell iratkozniuk erre a csatornára.) Léteznek olyan mesterséges intelligenciával felvértezett web alapú alkalmazások is, melyek képesek az azonos témába tartozó híreket csoportosítani és azokat fontosságuk szerint rendezve megjeleníteni a látogatók számára. Ilyen oldalak például a Techmeme,[11] a Memeorandum[12] és a magyar nyelven elérhető MiTortent.hu.[13]

Egyéb szolgáltatások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Egyes szolgáltatások, mint a Feed Rinse,[14] több csatornát tudnak egyesíteni és szűrni. (így az otthoni aggregátornak nem kell adott esetben több száz csatornát lekérdeznie, elég néhányat)
  • A Yahoo Pipes[4] az egyes feedekkel bonyolultabb műveleteket is el képes végezni (például le tudja tartalmukat fordítani egy másik nyelvre, bár a magyar nyelvet nem támogatja)
  • A Dapper.net[15] képes RSS nélküli oldalak tartalmát RSS-csatornává alakítani.

Története[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az RSS eredeti verziója a 0.9-es volt, amit a Netscape tervezett a "My Netscape" portál számára. Ez eredetileg az RDF-en alapult. De a Netscape marketingesei később leegyszerűsítették [4], és elnevezték az új verziót Rich Site Summary-nek. A Netscape később kibővítette a formátumot a Scripting News XML formátumban megtalálható képességekkel, amit Dave Winer tervezett a UserLand Software-től. 2000-ben az RSS két vonala alakult ki:

  • Az rss-dev levelező listán[5] részt vevő fejlesztők csoportja publikálta az RSS 1.0-t, ami az RSS 0.9-en alapult és felhasználta az RDF és XML névtér W3C szabványokat. Az RSS 1.0 befagyasztott szabvány, ami kibővíthető modulok segítségével, amelyek a saját névterükben léteznek [6]. Az RDF előnyeit kihasználva az RSS 1.0 folyamok képesek részt venni a szemantikus weben.
  • Dave Winer kiadta az RSS 0.92-t – ami a 0.91-et egészítette ki új elemekkel – azok számára, akik úgy érezték, hogy a névterek és az RDF felesleges bonyolultságot hozott magával. Winer vállalatoknak reklámozta a formátumát, például a The New York Times-nak, és a "Really Simple Syndication"-t hangsúlyozta mint a három betűs rövidítés (RSS) jelentését. A legújabb verzió (2002. ősz) az RSS 2.0.1, ami – mint az 1.0 – befagyasztott, és kibővíthetőséget tesz lehetővé modulokon keresztül, amelyek a saját névterükben élnek. A részletek a specifikációban találhatók, ami a Harvard's Berkman Center adott ki a Creative Commons jogállása alatt. Winer és a Userland Software a specifikáció tulajdonjogát 2003-ban átadta a Berkman Center-nek és megnevezett egy tanácsadó testületet, amiből később Winer lemondott.

Az RSS korlátai[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Az RSS sikeres a hír jellegű információk szállítójaként, de komoly hátránya korlátozott sebessége: mivel a feedolvasó ugyanúgy egy állományt tölt le, mint bármilyen webböngésző, a szerverek korlátozott kapacitása miatt ezt csak viszonylag ritkán teheti, a legtöbb RSS-aggregátor maximum 10 percenkét frissíti a feedeket. Az internet használata egyre inkább a valós idejű információközlésre („fast web”, azaz gyors web) fókuszál, erre az RSS önmagában már nem alkalmas. Az RSS kiegészítésére alkalmas lehet a Jabber alapjain kifejlesztett XMPP (Extensible Messaging and Presence Protocol) és a FriendFeed által bevezetett SUP (Simple Update Protocol).[16]


Lásd még[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Külső hivatkozások[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Commons
A Wikimédia Commons tartalmaz RSS témájú médiaállományokat.

Lábjegyzetek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. The application/rss+xml Media Type. Network Working Group, 2006. május 22. (Hozzáférés: 2007. augusztus 16.)
  2. Netvibes
  3. Google Reader
  4. ^ a b Pipes: Rewire the web
  5. AideRSS
  6. Variety.com
  7. Hirlapom.hu (magyar)
  8. My Yahoo
  9. Waggr
  10. Bloglines
  11. [1]
  12. [2]
  13. MiTortent (magyar)
  14. Filter RSS feeds with Feed Rinse
  15. Dapper: The Data Mapper
  16. Lardinois, Frederic: Notifixious' Superfeeder: Getting Closer to the Real-Time Web (angol nyelven). ReadWriteWeb, 2009. január 29. (Hozzáférés: 2009. január 30.)