Rácsos tányércsiga

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Wikipédia:TaxoboxInfobox info icon.svg
Rácsos tányércsiga
Gyraulus albus (O.F.Müller, 1774) (2999354585).jpg
Természetvédelmi státusz
Nem szerepel a Vörös listán
Rendszertani besorolás
Ország: Állatok (Animalia)
Törzs: Puhatestűek (Mollusca)
Altörzs: Héjasok (Conchifera)
Osztály: Csigák (Gastropoda)
Alosztály: Orthogastropoda
Öregrend: Heterobranchia
Rend: Euthyneura
Alrend: Panpulmonata
Alrendág: Hygrophila
Öregcsalád: Planorboidea
Család: Planorbidae
Nem: Gyraulus
Faj: G. albus
Tudományos név
Gyraulus albus
O. F. Müller, 1774
Hivatkozások
Wikispecies

A Wikifajok tartalmaz Rácsos tányércsiga témájú rendszertani információt.

Commons

A Wikimédia Commons tartalmaz Rácsos tányércsiga témájú médiaállományokat.

A rácsos tányércsiga[1] vagy rácsos csiga (Gyraulus albus) Európában elterjedt, tüdővel lélegző vízicsigafaj.

Megjelenése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Rácsos tányércsiga (Illustrated Index of British Shells, Plate XXI., Fig. 19., 1859)

A csigaház 1-3 mm magas, 4-8 mm széles, korong alakú, 4-5 kanyarulatból áll. Színe zöldesfehér vagy sárgásszürke, a héj felszíne selymesen fénylik, áttetsző. Gerinc vagy taréj nincs a csigaházon. Felületét finom hosszanti és keresztbe futó kiemelkedések borítják, amelyek egymást rácsosan keresztezik. Az utolsó kanyarulat a szájadék környékén jelentősen kiszélesedik, két-háromszor szélesebb az utolsó előttinél. A szájadék síkja ferde, a ház felső részén előbbre nyúlik. Köldöke igen tág, a ház átmérőjének egyharmadát is eléri. A csiga sötét- vagy sárgásbarna, feketével pettyezett, tapogatói hosszúak és áttetszőek, apró szemei a tapogatók tövében ülnek.

Elterjedése[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Majdnem egész Európában és Nyugat-Ázsiában előfordul. Hiányzik Skócia és Skandinávia északi részéről és Dél-Portugáliából (viszont Délnyugat-Spanyolországban előfordul). Északi elterjedési határa a 65° é. sz.

Életmódja[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

A rácsos tányércsiga lassan mozgó vagy állóvizekben, tavak sekély vizében az iszapon vagy a vízinövényeken található meg. Viszonylag igénytelen, a nem túlságosan szennyezett vizet elviseli, de az élőhelye kiszáradását nem. Svájcban 1500 m magasságig forul elő.

Március és szeptember között szaporodik, 0,4 mm átmérőjű petéit 4-10-esével, kapszulákban rakja le, összesen 6-8 csomagot. A peték 10-14 nap múltán kelnek ki, az ivarérettséget 20-23 hónaposan érik el.

Magyarországon nem védett.

Források[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. Domokos Tamás, Pelbárt Jenő: http://www.matramuzeum.hu/e107_files/public/docrep/vol.29./25_40_Domokos_Pelbart.pdf A magyarországi recens puhatestűek (Mollusca) magyar köznyelvi elnevezései] (2011) Malakológiai Tájékoztató, 25–39, 2011.

Kapcsolódó szócikkek[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]