Ugrás a tartalomhoz

Pásztói ciszterci apátság

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Alfa-ketosav (vitalap | szerkesztései) 2021. május 6., 11:27-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (akkor már egy bekezdésben legyen, és ne legyen rossz hivatkozás)
Pásztói ciszterci apátság
Az apátság maradványainak légifelvétele
Az apátság maradványainak légifelvétele
teljes névPásztói ciszterci apátság
További neveiPilis-Pásztói apátság
RendCiszterciek
Alapítás ideje1130-ban a bencés rend, majd 1192-től a ciszterciek
Feloszlatás ideje-1802. június 25-én egyesült a Pilisi ciszterci apátsággal,
- 1814. augusztus 19-én egyesült a Zirci apátsággal
EgyházmegyeVáci egyházmegye (működése idején: Egri főegyházmegye)
Személyek
AlapítóIII. Béla
Jelentős személyiségekDréta Antal, Rezutsek Antal,
Elhelyezkedése
Fennmaradt részekrészben áll
Pásztói ciszterci apátság (Magyarország)
Pásztói ciszterci apátság
Pásztói ciszterci apátság
Pozíció Magyarország térképén
é. sz. 47° 55′ 07″, k. h. 19° 41′ 40″47.918504°N 19.694314°E
A Wikimédia Commons tartalmaz Pásztói ciszterci apátság témájú médiaállományokat.

A Pásztói Ciszterci Apátság a Ciszterci Rend apátsága, jelenleg "Zirci, Pilisi, Pásztói és Szentgotthárdi kánonilag egyesített Apátság" néven működik (Zirci Apátság), de Pásztón szerzetesek nem laknak. Az apátság első említése 1138-ból származik, amikor a bencés rend tulajdonában volt. III. Béla magyar király 1190 körül adta át a ciszterci rendnek. 1265-ig maga a király volt az apátság kegyura, amikor is, az akkor uralkodó V. István király kisebbik fiának, Domonkosnak adta át. A török uralom alatt, 1544-ben a szerzetesek egy része elmenekült Heiligenkreuzba, aki ott maradt, azokat a törökök meggyilkolták. Az apátság ekkor gyakorlatilag megszűnt, de az apáti cím fennmaradt, melyet világi papok viseltek.

Az apátságot I. Lipót 1698-ban állította vissza, s miután visszahívta a cisztercieket, 1702-ben egyesítette a velehradi apátsággal, mivel a velehrádi apátot, Nezorin Flóriánt, egyúttal pásztói apáttá is kinevezte.

II. József a velehradi apátságot 1784. július 16-án megszüntette, ekkor a pásztói apátság tagjai a pilisiekkel együtt rövid ideig önállóak lettek, s az egri, korábban jezsuita gimnáziumban kezdtek el tanítani. Ez az állapot mindössze 1787. szeptember 16-ig állt fenn, amikor is II. József Magyarországon megszüntette a ciszterci rendet.

Az apátság helyreállítása Ferenc király alatt történt meg 1802. június 25-én, viszont 1814. augusztus 19-én a Zirci, a Pilisi és Pásztói apátságok egyesültek. Az utolsó pásztói apát Dréta Antal volt, akit I. Ferenc magyar király 1814-ben nevezett ki zirci apáttá, s így személyében az akkor létező három apátság egyesült.

Kapcsolódó szócikkek

Források

  • A kiváltságos Ciszterci Rend zirci, pilisi, pásztói, szentgotthárdi egyesített apátságainak névtára az 1910-1911. iskolai évre. Bp. 1910.
  • A hazai Ciszterci Rend emlékkönyve. Budapest, 1896.
  • Békefi Remig: A pásztói apátság története 1190-1702, ISBN 5990000380705
  • Műemlékem.hu - Ciszterci kolostor (Online elérés: 2015. május 15.)