Pygmalion (film, 1938)
| Pygmalion (Pygmalion) | |
| 1938-as brit film | |
 | |
| Rendező | Anthony Asquith Leslie Howard |
| Producer | Gabriel Pascal |
| Alapmű | George Bernard Shaw azonos című színműve |
| Műfaj |
|
| Forgatókönyvíró | George Bernard Shaw W.P. Lipscomb Cecil Lewis |
| Főszerepben | Leslie Howard Wendy Hiller |
| Zene | Arthur Honegger |
| Operatőr | Harry Stradling |
| Vágó | David Lean |
| Díszlettervező | John Bryan |
| Gyártás | |
| Ország |  Egyesült Királyság |
| Nyelv | angol |
| Forgatási helyszín | Pinewood Studios |
| Játékidő | 96 perc |
| Forgalmazás | |
| Forgalmazó | |
| Bemutató | Nagy-Britannia: 1938. október 6. Magyarország: 1939. november 16. |
| További információk | |
 A Wikimédia Commons tartalmaz Pygmalion témájú médiaállományokat. | |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
A Pygmalion (Pygmalion) 1938-ban bemutatott fekete–fehér angol játékfilm Anthony Asquith és Leslie Howard rendezésében; George Bernard Shaw azonos című híres vígjátékának adaptációja.
Ez volt Leslie Howard, az akkor már híres színész filmrendezői bemutatkozása. A filmet Magyarországon 1939. november 16-án mutatták be.
Cselekménye[szerkesztés]
A londoni operából kiáramló közönségnek Eliza virágcsokrokat árul. A tömegben egy férfi – Higgins fonetikaprofesszor – nagy hangon kijelenti, hogy a piszkos, rossz beszédű virágárus lányból pár hónap alatt előkelő hölgyet tudna csinálni, aki még a nagykövet estélyén is bámulatba ejtené a társaságot. Másnap Higginsnél megjelenik Eliza és felszólítja a professzort, hogy váltsa valóra kijelentését. Az éppen Higginsnél tartózkodó Pickering ezredes fogadást ajánl Higginsnek, aki beleegyezik a játékba. Komoly munka kezdődik, a faragatlan lányt minden szóra újból kell tanítani, minden mozdulatot újból meg kell mutatni. Elérkezik a nagykövet estélye, ahol Eliza sikerrel helytáll. Azt terjesztik róla, hogy egy királyi ház sarja és rangrejtve jelent meg az estélyen. A kísérletnek vége, Higgins és Pickering elégedett. A lány azonban nem tud mit kezdeni magával. Szemére veti a professzornak önzését, aki csak a kísérletével törődött. Eliza éjszaka kiszökik a házból, de még fölkeresi Higgins anyját, hogy elbúcsúzzon tőle. Itt talál rá Higgins, aki már kétségbeesetten kereste, mert eltűnése után rádöbbent, mennyire szereti.
Filmtörténet[szerkesztés]
Anthony Asquith Pygmalion-feldolgozása lényegében megfilmesített színház, de a műfajon belül a jobbak közé tartozik. Georges Sadoul francia filmtörténész könyvében kiemeli a film szép fényképezését és kitűnő vágását. A vágó egyébként a később híres filmrendezővé lett David Lean volt. A film valószínűleg mintául szolgált Laurence Olivier-nek a Shapespeare-darabok későbbi megfilmesítésében. Maga Asquith is még több hasonló stílusú, enyhén gunyoros hangvételű filmvígjátékot készített az 1950-es évek első felében.
Főszereplők[szerkesztés]
- Leslie Howard – Henry Higgins professzor
- Wendy Hiller – Eliza Doolittle
- Wilfrid Lawson – Alfred Doolittle
- Marie Lohr – Mrs. Higgins
- Scott Sunderland – George Pickering ezredes
- Jean Cadell – Mrs. Pearce
- David Tree – Freddy Eynsford-Hill
- Everley Gregg – Mrs. Eynsford-Hill
- Leueen MacGrath – Clara Eynsford Hill
- Esme Percy – Aristid Karpathy gróf
Források[szerkesztés]
- (1939. november 18.) Pygmalion (PDF). Magyar Film 1. évf. (40. szám), 6. o. (Hozzáférés: 2013. augusztus 10.)
- Georges Sadoul. A filmművészet története, ford. Szávai Nándor, Budapest: Gondolat Kiadó, 355. o. (1959)
- Ulrich Gregor, Enno Patalas. A film világtörténete, ford. Félix Pál, Budapest: Gondolat Könyvkiadó, 188. o. (1966)
További információk[szerkesztés]
- Pygmalion a PORT.hu-n (magyarul)
- Pygmalion az Internet Movie Database-ben (angolul)
- Pygmalion a Rotten Tomatoeson (angolul)
- Pygmalion a Box Office Mojón (angolul)
