Postapalota (Budapest)

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Literatúró (vitalap | szerkesztései) 2021. május 23., 13:39-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎További információk)
Postapalota
TelepülésBudapest XII. kerülete
Építési adatok
Építés éve19241926
Építési stíluskéső eklektikaszecesszió
TervezőSándy Gyula
Hasznosítása
Felhasználási területépület
Elhelyezkedése
Postapalota (Budapest)
Postapalota
Postapalota
Pozíció Budapest térképén
é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″Koordináták: é. sz. 47° 30′ 23″, k. h. 19° 01′ 24″
Térkép
A Wikimédia Commons tartalmaz Postapalota témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

A Magyar Posta Székháza vagy Postapalota, régi nevén Buda-Krisztina körúti postapalota Buda egyik jellegzetes szecessziós épülete.

Leírás

A Budapest XII. kerületében, a Krisztina körút 6. szám alatti palota Sándy Gyula tervei szerint eklektikus–szecessziós stílusban épült 19241926-ban[1] a Magyar Királyi Posta igazgatósági épületeként. Érdekessége, hogy itt működött az ország első körforgó személyfelvonója („páternoszter”). Nagy kéménye a régi, udvarról történő széntüzelés emléke volt.

Bár az épület a második világháborúban, Budapest ostroma során teljesen kiégett, szerkezete nem esett szét. 1947-ben állították helyre a háborús károkat. A 2000-es évek elejéig, eredeti céljának megfelelően a Magyar Posta használta. Azután évekig üresen állt, amikor 2016-ban a Pallas Athéné Alapítványok vagyonát kezelő Optima Befektetési Zrt. vásárolta meg 22,3 millió euróért (azaz közel hétmilliárd forintért), és kezdte el a műemléki felújításokat. Irodaházként tervezték hasznosítani, alsóbb szintjein pedig kereskedelmi egységeket fogadtak volna.

Ám az épület 2018 nyarán 14 milliárdért átkerült a Magyar Nemzeti Bank tulajdonába, és a legújabb tervek szerint az MNB pénzügyi szervezetek felügyeletéért és fogyasztóvédelemért felelős alelnöksége költözik át ide, s a tervezett Buda Palota modern irodaház helyett mint a Nemzeti Bank pénz- és banktörténeti múzeuma is itt nyílhat meg 2020-ban. Az interaktív látogatóközpont a gazdasági folyamatok, fogalmak bemutatását és megértését tűzte ki fő céljául. Ezek mellett érmebolt és könyvsarok is lesz az épületben a látogatók számára. A saroktorony tetejére tervezett kilátót alkalmasint megnyitják a nagyközönség előtt.

Jegyzetek

  1. http://www.kitervezte.hu/epuletek/kozepulet/budai-postapalota-budapest

Források

További információk

  • (szerk.) Bakos János – Kiss Antalné – Kovács Gergelyné: Postaépítészet Magyarországon , Távközlési Könyvkiadó, Budapest, 1992, ISBN 963-7588-07-8, 50-52. o.