Pogrányi Benedek
| Pogrányi Benedek | |
| Született | 16. század |
| Elhunyt | 1614. május 29. Végles |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása | hadvezér |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Pogrányi Benedek (? – Végles, 1614. május 29.) törökverő vitéz.
Élete
A Pogrányi család nemeskürti ágából származott. Pontos születési helye nem ismert.
1568-ban a cétényi officiolátus felének javadalmaira mint érsekújvári katonát nevezték ki.[1] Később a bányavárosokat védte, előbb Bakabányán szolgált (1580–1588), majd Korponán lett főkapitány (1588–1597).[2] Korponán sikeresen vágta el a török útját a bányavárosok felé, a várat Numet bég 1593-as fenyegetése kapcsán sem adta fel.
1598–1602 között Nógrád főkapitánya, más források szerint ekkor Nyitrán is kapitány volt. Részt vett Buda 1602. évi ostromában. 1604. június–szeptembere között a Dunáninneni kerületi és bányavidéki végvidéki főkapitány, majd sikerei országos főkapitánnyá emelték. Más forrás szerint 1595-1610 között dunáninneni, érsekújvári kerületi és bányavidéki főkapitány-helyettes.[3]
1603-ban az érsekújvári erődben szolgált, Nádasdy Ferenc alkapitányaként. Egyesek szerint itt fejezte be katonai karrierjét, de Thurzó György nádornak írt leveleiből kitűnik, hogy legalább 1609-ig katonáskodott, például elődunai altábornok volt.[4]
1604-ben Liptóújvárt védte. 1605-ben Bocskai hadainak fogságába eshetett, de elengedték.[5] 1605-ben részt vett a bécsi béketárgyalásokon. 1606 szeptemberében fia Pográny György a cétényi officiolátust (Nyitraegerszeg, Kinorány, Ribény, Üzbég) kérte az ő lemondása után.[6] 1608-ban Rudolf magyar király bárói rangra emelte, neki adományozta Hrussó és Végles várát. Utóbbi várában hunyt el.
Nemesi címerében ágaskodó oroszlán látható, mely jobbjában feje fölé görbe kardot tart. Személyével lehet kapcsolatos az ún. Pográni ének is, mely a 17. századból származik és versfőinek összeolvasása a POGRANIONIA nevet adja.
Gyermekei: Pogrányi János korponai kapitány volt, Pogrányi György pedig érsekújvári alkapitány. Unokája Pogrányi Ferenc Drégelypalánk kapitánya lett és általa ki is halt a nemeskürti ág.
Birtokai
- 1604-től Liptóújvár
- 1608-tól Hrussó és Végles
Művei
Numet bég levele és Pogrányi Benedek arra adott válasza nyomtatásban is megjelent „Zwo wahrahaffte neue Zeittunge” néven. Az irodalomtörténet ezt a sokszorosított iratot az első Felvidéken kiadott újságnak (ún. újságlevélnek) tekinti.
Források
- ↑ MNL, OL E21 - 1568.06.15. - c; MNL, OL E21 - 1568.11.13. - e
- ↑ Matunák Mihály 1901: Korpona várkapitányai. Ipolyság, 23, 29-35.
- ↑ Dominkovits Péter 2006: Egy nemzetek lévén... A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Budapest, 161 98. jegyzet.
- ↑ Pálffy Géza nyomán[1] Miroslav Eliáš szerint a Dunáninneni kerület alkapitánya volt 1595-1610 között.
- ↑ Dominkovits Péter 2006: Egy nemzetek lévén... A Nyugat-Dunántúl Bocskai István 1605. évi hadjárata idején. Budapest, 56.
- ↑ ÖStA HKA Hoffinanz -Ungarn RN. 91. Konv. 1606. szeptember fol. 58-60; Buday - Csuthy - Fehér 2014, 27-28.
Irodalom
- Jedlicska Pál 1897: Adatok erdődi báró Pálffy Miklós, a győri hősnek életrajza és korához 1552-1600. Eger.
- Pogrányi Nagy Félix 1940: A Pogrányi család. Budapest. (kézirat)
- Klaniczay Tibor - Stoll Béla 1961: Régi magyar költők tára 3. XVII. század. Budapest.
- Fehér Sándor 1995: Pográny – Pohranice (1075-1995). Pográny.
- Szluha Márton 2005: Nyitra vármegye nemes családjai II. Budapest.
- Fehér Sándor - Fehér Pindes Ivett 2012: Irodalom Nyitrán, Nyitra az irodalomban. Nyitra.
- Miroslav Eliáš 2019: Zabudnutí hrdinovia protitureckých bojov. Šurany, 24.
