Plotényi Nándor
| Plotényi Nándor | |
| Született | 1844. augusztus 29.[1] Nagyláz[1] |
| Elhunyt | 1933. május 5. (88 évesen)[1] Budapest[2][1] |
| Állampolgársága | magyar |
| Foglalkozása |
|
| Sírhelye | Farkasréti temető (33/2-1-16/17)[3][4] |
| Sablon • Wikidata • Segítség | |
Nagylázi Plotényi Nándor (Nagyláz, 1844. augusztus 29. – Budapest, 1933. május 5.)[5] hegedű- és zongoraművész.
Életútja[szerkesztés]
Plotényi János és Winter Emília fiaként született. 1862-ben fedezte fel Reményi Ede a tehetséges ifjút Munkácson,[6] 1864-ben már őt kísérte zongorán.[7] 1867-ben volt első önálló hegedűestje Pesten.[8] 1870-ben hegedűsként tagja lett a Nemzeti Színház zenekarának, majd első hegedűse lett,[9] ugyanebben az évben grófi címet kapott. Egy ideig Párizsban élt, majd visszatért Magyarországra. Liszt Ferenccel és Johannes Brahmsszal is fellépett. Gyakran időzött Ung vármegyében fekvő nagylázi birtokán, ahol kastélyt is építtetett, az 1880-as évektől pedig már főleg birtokán élt. Ungváron magán zeneiskolát nyitott. 1906. december 19-én „nagylázi” előnévvel nemességet kapott.[10]
Művei: hegedűverseny - Lisztnek ajánlotta - és más hegedűkompozíciók. Felesége, Macalister Eugénia 1933. március 11-én,[11] Plotényi Nándor pedig két hónappal később, május 5-én hunyt el. Halála után a nagylázi gazdaságot fia vette át, majd ezt 1945-ben államosították.
Jegyzetek[szerkesztés]
- ↑ a b c d Petőfi Irodalmi Múzeum névtér. (Hozzáférés: 2021. október 5.)
- ↑ Catalog of the German National Library (német nyelven). (Hozzáférés: 2020. június 10.)
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/adattar.html
- ↑ https://epa.oszk.hu/00000/00003/00030/nevmutato.html
- ↑ Halálesete bejegyezve a Bp. I. ker. állami halotti akv. 962/1933. folyószáma alatt.
- ↑ Művészeti ujdonságok. Zenészeti Lapok, 1871. május 21. (Hozzáférés: 2018. október 9.)
- ↑ Rédey Tivadar: A Nemzeti Színház története. Budapest, 1937. 313. old.
- ↑ Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon, Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965., III. k. 132. old.
- ↑ Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon, Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965., III. k. 132. old.
- ↑ Kempelen Béla: Magyar nemes családok, 8. kötet. Budapest: Grill Károly Könyvkiadó vállalat. 1914. 842. o. Hozzáférés: 2020. július 22.
- ↑ Bp. I. ker. halotti akv. 575/1933.
Források[szerkesztés]
- Magyar életrajzi lexikon II. (L–Z). Főszerk. Kenyeres Ágnes. Budapest: Akadémiai. 1969.
- Egy hegedűs gróf története. Plotényi Nándor nyomában Nagylázon Kárpátalja, 2009. szeptember 4., 10:00, 451. szám
- PIM
További információk[szerkesztés]
- Brockhaus-Riemann zenei lexikon. Szerk. Dahlhaus, Carl és Eggenbrecht, Hans Heinrich. A magyar kiadás szerk. Boronkay Antal. Bp., Zeneműkiadó, 1983-1985.
- Magyarnótaszerzők, énekesek és népdalosok lexikona. Szerk. Dr. Kikli Tivadar. Szeged, Bába és társai Kft, 1999.
- A magyar muzsika könyve. Szerk. Molnár Imre. Bp., Havas Ödön, 1936.
- Magyar nagylexikon XIV. (Nyl–Pom). Főszerk. Bárány Lászlóné. Budapest: Magyar Nagylexikon. 2002. ISBN 963-9257-11-7
- Új magyar életrajzi lexikon V. (P–S). Főszerk. Markó László. Budapest: Magyar Könyvklub. 2004. ISBN 963-547-414-8
- Szabolcsi Bence-Tóth Aladár: Zenei lexikon I-III. Átdolgozott új kiadás. Főszerk. dr. Bartha Dénes, szerk. Tóth Margit. Bp., Zeneműkiadó Vállalat, 1965.
