Pivár Ignác

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap aktuális változatát látod, az utolsó szerkesztést Tulipanos (vitalap | szerkesztései) végezte 2021. március 8., 17:43-kor. Ezen a webcímen mindig ezt a változatot fogod látni. (Magyar katolikus papok kategória hozzáadva (a HotCattel))
(eltér) ← Régebbi változat | Aktuális változat (eltér) | Újabb változat→ (eltér)
Pivár Ignác Teréz
SzületettPivár Ignác
1843. április 1.
Csobánka
Elhunyt1905. május 3. (62 évesen)
Budapest
Állampolgárságamagyar
Nemzetiségemagyar magyar
Foglalkozásapiarista szerzetes
gyógypedagógus
A Wikimédia Commons tartalmaz Pivár Ignác Teréz témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pivár Ignác (Csobánka, 1843. április 1.Budapest, 1905. május 3.) piarista szerzetes, tanár, gyógypedagógus.

Életútja[szerkesztés]

1861-ben Vácott lépett be a piarista rendbe, 1866-ban ünnepélyes fogadalmat tett, 1869-ben szentelték pappá. Tanárként működött Magyarország településein, Kecskeméten, Pesten, Vácott, Kolozsvárt. 1892-1895 között a siketek váci, majd a vakok budapesti intézetének (1895-1905) igazgatója. Újító törekvései különösen a vakok gyógyító nevelése terén maradandóak. Elkészítette a Braille-írás-olvasás magyar változatát, sokat tett a vakok zenei oktatása és ipari képzése érdekében. Igazgatói működése idején épült fel a vakok új, modern intézete (Budapest, Ajtósi Dürer sor).

Munkáiból[szerkesztés]

  • A beszélő siketnémák nyelvtanítása. Vác, 1887
  • Cáfolat Taritzky Ferenc siketnéma-tanító és Scherer István siketnéma-tanítógyakornok uraknak: "A siketnémák nyelvoktatása" című "Válasz"-ára; Mayer Ny., Vác, 1887
  • Bibliai történetek siketnéma növendékek számára. Vác, 1888
  • Kis hangtan, vezérfonálul a siketnémák tanítóinak számára és magánhasználatra. Vác, 1895
  • A vakok ügyének fejlődése és mostani állása Magyarországon. Budapest, 1904

Források[szerkesztés]

További információk[szerkesztés]