Pirítós
A pirítós vagy kétszersült olyan kenyér, amit megbarnítanak azáltal, hogy sugárzó hőnek teszik ki. A pirítástól a kenyér meg is keményedik egy kicsit és könnyebben elbírja a rátéteket (például könnyebb megkenni).
Pirítási módok[szerkesztés]
A szokásos eszköz pirítós készítésére a kenyérpirító, amelybe csak be kell helyezni a kenyeret, majd lenyomni az oldalán található kapcsolót, mire a készülék belsejében adott - szabályozható - ideig egy elektromos szál izzásba jön, majd a beállított idő elteltével a pirítós magától kilökődik. Az első pirítóssütők csak a kenyér egyik oldalát pirították, a kenyeret tehát meg kellett fordítani. Pirítós készíthető még grillsütő segítségével, vagy vegyes tüzelésű kályha felső lapján is, sugárzólapból és tartórácsból álló kenyérpirítót gyártanak gáztűzhelyhez is.
Mivel a pirítós mindig szeletelt kenyérből készül, ezért több cég forgalmaz előre szeletelt kenyérmárkákat, amelyek közül némelyiket kimondottan pirítóskészítésre szánják. (Toast kenyér)
Előkészítés és felhasználás[szerkesztés]
A kenyér pirítását körültekintően kell végezni, nehogy odaégjen. A kenyeret nem lehet túl vékonyra vágni, és miután elkészült, azonnal ki kell venni, különben elszenesedik. Az elszenesedett részt késsel le kell kaparni a kenyérről, mert egyes kutatások szerint az elszenesedett rész elfogyasztása növeli a rákbetegség kockázatát.
A pirítóst általában zsírral, vajjal vagy margarinnal megkenve fogyasztják. Az angolok szívesen tesznek rá lekvárt is, mely készülhet narancsból vagy más gyümölcsből. Szendvicskészítésre is alkalmas.
A pirítás előtt apró kockákra vágott kenyeret crouton-nak hívják, és főként salátákba szokták keverni.
Egyéb megjegyzések[szerkesztés]
- A francia pirítós valójában nem pirítós, hanem tojásba forgatott és úgy megsütött bundáskenyér.