Pierre Prévost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
A lap korábbi változatát látod, amilyen Turokaci (vitalap | szerkesztései) 2020. május 9., 20:58-kor történt szerkesztése után volt. Ez a változat jelentősen eltérhet az aktuális változattól. (→‎Prévost tétele)
Pierre Prévost
Született1751. március 3.[1][2]
Genf[3][2]
Elhunyt1839. április 8. (88 évesen)[1][2]
Genf[4][2]
Állampolgársága
SzüleiAbraham Prevost
Foglalkozása
  • fizikus
  • egyetemi oktató
  • filozófus
KitüntetéseiForeign Member of the Royal Society (1806. április 17.)[5]
A Wikimédia Commons tartalmaz Pierre Prévost témájú médiaállományokat.
SablonWikidataSegítség

Pierre Prévost (Genf, 1751. március 3.1839. április 8.) svájci filozófus és fizikus.

Élete

Egy protestáns lelkész fiaként született Genfben, ahol papi pályára készült.

Korán felhagyott a lelkészi pályával: jogot kezdett tanulni, és egyéb tanulmányokba kezdett. Közeli barátja volt Jean-Jacques Rousseau, később Dugald Stewart. Euripidész fordítójának és értelmezőjének tartotta magát.

1780-ban a filozófia professzora lett, valamint a berlini Tudományos Akadémia tagja. Itt megismerkedett az olasz születésű Joseph Louis Lagrange-zsal, akinek hatására a fizikai tudományok felé fordult.

Néhány évig politikai gazdaságtannal és szépművészettel is foglalkozott, ekkor írta a Berlin Memoirst, mely a költészetről szóló disszertáció. Eközben megmaradt a filozófia professzorának Genfben, majd 1810-ben fizika tanszéket kapott.

1839-ben halt meg Genfben.

Munkássága

Munkássága igen sokrétű volt. Számos publikációja ismert a filológia, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a fizika területén.

Ismertebb publikációi Georges-Louis Le Sage fizikusi munkásságának a saját hozzájárulásával történő ismertetése, valamint a sugárzási törvényekkel kapcsolatos művei, továbbá: De l'Origine des forces magnetiques (1788), Mémoire sur l'Equilibre du feu (Értekezés a fénytanról, 1791), Recherches physico-mecaniques sur la chaleur (Hőtani kutatások, 1792) és Essai sur le calorique rayonnant (Értekezés a hőtani sugárzásról, 1809).

Prévost tétele

Amiért ma is ismert nemzetközileg, az az úgynevezett 1791-ben felállított Prévost-tétel. Eszerint hőmérsékletétől függetlenül minden test bocsát ki magából hőt.

Ezt a William Thomson Kelvin által később bevezetett hőmérsékleti skálával és az elektromágneses hullámok ismeretében ma a következőképpen fogalmazzuk meg:

minden T > 0 K hőmérsékletű test a környezet hőmérsékletétől függetlenül bocsát ki elektromágneses sugárzást, amit hőmérsékleti sugárzásnak nevezünk.

Irodalom

  • Dr. Jurisits József – Dr. Szűcs József: Elektromosságtan, Hőtan tankönyv. (hely nélkül): Mozaik Kiadó. 2005. ISBN 9636973628  
  • Pintér Ferenc: Általános fizika, Atomhéjfizika. (hely nélkül): Dialóg Campus Kiadó. 2003. 347–366. o.  

Jegyzetek

  1. a b Francia Nemzeti Könyvtár: BnF források (francia nyelven). (Hozzáférés: 2015. október 10.)
  2. a b c d e 026102
  3. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 11.)
  4. Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2014. december 30.)
  5. List of Royal Society Fellows 1660-2007. Royal Society

További információk