Pierre Prévost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából

Pierre Prévost (Genf, 1751. március 3. – 1839. április 8.) svájci filozófus és fizikus volt.

Tartalomjegyzék

Élete [szerkesztés]

Egy protestáns lelkész fiaként született Genfben, ahol papi pályára készült.

Korán felhagyott a lelkészi pályával és jogot kezdett tanulni, és egyéb tanulmányokba kezdett. Közeli barátja volt Jean-Jacques Rousseau, később Dugald Stewart. Euripidész fordítójának és értelmezőjének tartotta magát.

1780-ban a filozófia professzora lett, valamint a berlini Tudományos Akadémia tagja. Itt megismerkedett az olasz születésű Joseph Louis Lagrange-zsal, akinek hatására fizikai tudományok felé fordult.

Néhány évig politikai gazdaságtannal és szépművészettel is foglalkozott, ekkor irta a „Berlin Memoirs”–t, mely a költészetről szóló disszertáció. Eközben megmaradt a filozófia profeszorának Genfben, majd 1810-ben fizikai tanszéket kapott.

1839-ben halt meg Genfben.

Munkássága [szerkesztés]

Munkássága igen sokrétű volt. Számos publikációja ismert a filológia, filozófia, a politikai gazdaságtan és a fizika területén.

Ismertebb publikációi a Georges-Louis Le Sage fizikai munkásságának a saját hozzájárulásával történő ismertetése, valamint a sugárzási törvényekkal kapcsolatos művei, továbbá : „De l'Origine des forces magnetiques” (1788), „Mémoire sur l'Equilibre du feu” (Értekezés a fénytanról) (1791), „Recherches physico-mecaniques sur la chaleur” (Hőtani kutatások)(1792), és „Essai sur le calorique rayonnant” (Értekezés a hőtani sugárzásról) (1809).

Prévost tétele [szerkesztés]

Amiért ma is ismert nemzetközileg, az az úgynevezett Prévost-tétel, amit róla neveztek el.

Prévost 1791-ben kimutatta, hogy a testek minden T > 0 K hőmérsékleten elektromágneses hullámokat bocsátanak ki, a környezet hőmérsékletétől függetlenül. Ezt a jelenséget hőmérsékleti sugárzásnak nevezik. Ez Prévost tétele.

Irodalom [szerkesztés]

  • Dr. Jurisits József - Dr. Szűcs József: Elektromosságtan, Hőtan tankönyv. Mozaik Kiadó. 2005. ISBN 9636973628
  • Pintér Ferenc: Általános fizika, Atomhéjfizika. Dialóg Campus Kiadó. 2003. 347-366. o.

További információk [szerkesztés]