Pierre Prévost

A Wikipédiából, a szabad enciklopédiából
Pierre Prévost
Physicist Pierre Prévost.jpg
Született
1751. március 3.[1]
Genf[2]
Elhunyt
1839. április 8. (88 évesen)[1]
Genf[3]
Foglalkozása fizikus

Pierre Prévost (Genf, 1751. március 3.1839. április 8.) svájci filozófus és fizikus.

Élete[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Egy protestáns lelkész fiaként született Genfben, ahol papi pályára készült.

Korán felhagyott a lelkészi pályával: jogot kezdett tanulni, és egyéb tanulmányokba kezdett. Közeli barátja volt Jean-Jacques Rousseau, később Dugald Stewart. Euripidész fordítójának és értelmezőjének tartotta magát.

1780-ban a filozófia professzora lett, valamint a berlini Tudományos Akadémia tagja. Itt megismerkedett az olasz születésű Joseph Louis Lagrange-zsal, akinek hatására a fizikai tudományok felé fordult.

Néhány évig politikai gazdaságtannal és szépművészettel is foglalkozott, ekkor írta a Berlin Memoirst, mely a költészetről szóló disszertáció. Eközben megmaradt a filozófia professzorának Genfben, majd 1810-ben fizika tanszéket kapott.

1839-ben halt meg Genfben.

Munkássága[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Munkássága igen sokrétű volt. Számos publikációja ismert a filológia, a filozófia, a politikai gazdaságtan és a fizika területén.

Ismertebb publikációi Georges-Louis Le Sage fizikusi munkásságának a saját hozzájárulásával történő ismertetése, valamint a sugárzási törvényekkel kapcsolatos művei, továbbá: De l'Origine des forces magnetiques (1788), Mémoire sur l'Equilibre du feu (Értekezés a fénytanról) (1791), Recherches physico-mecaniques sur la chaleur (Hőtani kutatások) (1792) és Essai sur le calorique rayonnant (Értekezés a hőtani sugárzásról) (1809).

Prévost tétele[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

Amiért ma is ismert nemzetközileg, az az úgynevezett 1791-ben felállított Prévost-tétel. Eszerint hőmérsékletétől függetlenül minden test bocsát ki magából hőt.

Ezt a William Thomson Kelvin által később bevezetett hőmérsékleti skálával és az elektromágneses hullámok ismeretében ma a következőképpen fogalmazzuk meg:

minden T > 0 K hőmérsékletű test a környezet hőmérsékletétől függetlenül bocsát ki elektromágneses sugárzást, amit hőmérsékleti sugárzásnak nevezünk.

Irodalom[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  • Dr. Jurisits József - Dr. Szűcs József: Elektromosságtan, Hőtan tankönyv. (hely nélkül): Mozaik Kiadó. 2005. ISBN 9636973628  
  • Pintér Ferenc: Általános fizika, Atomhéjfizika. (hely nélkül): Dialóg Campus Kiadó. 2003. 347–366. o.  

További információk[szerkesztés | forrásszöveg szerkesztése]

  1. ^ a b Integrált katalógustár, 2014. április 26.
  2. Integrált katalógustár, 2014. december 11.
  3. Integrált katalógustár, 2014. december 30.