Pergai Apollóniosz
Pergai Apollóniosz | |
Született | Ἀπολλώνιος i. e. 262[1][2][3][4][5] Perga[3][4] |
Elhunyt | i. e. 190 (71-72 évesen)[2][5][6] Alexandria |
Foglalkozása | |
A Wikimédia Commons tartalmaz Pergai Apollóniosz témájú médiaállományokat. | |
Sablon • Wikidata • Segítség |
Pergai Apollóniosz (kb. i. e. 260-262 – i. e. 190) Egyiptomban dolgozó hellén matematikus és csillagász.
A pamphüliai Perga városából származott, s Alexandriában tevékenykedett. Főműve a 8 részből álló „Kúpelemek" (Konika), amelynek csak első négy része maradt ránk eredetiben, a többi arab fordításból ismert. Ebben a kúpszeletek elméletét adta, s az ellipszis, parabola, hiperbola terminusokat többször is használta. Munkásságáért korában a megasz geometrosz (nagy geométer) melléknevet kapta. E főművén kívül – néhány töredéktől, illetve kivonattól eltekintve – szintén arab fordításban fennmaradt egy kétrészes, „Peri logosz apotomosz" című munkája is.
Sokak szerint Apollóniosz munkájára támaszkodott majdnem két évezreddel később Johannes Kepler, amikor a bolygómozgás törvényeit kidolgozta.[7][8] Más vélemény szerint ismerte és csodálta Apollóniosz eredményeit, de közvetlenül nem hasznosította őket.[9]
Kapcsolódó szócikkek
Források
- ↑ http://dl.lilibook.ir/2016/03/A-to-Z-of-Mathematicians-Tucker-McElroy.pdf
- ↑ a b Apollonios 112 (Pauly-Wissowa), 2022. április 24.
- ↑ a b Enciclopedia Treccani (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 1929. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ a b Enciclopedia della Matematica (olasz nyelven). Institute of the Italian Encyclopaedia, 2013. (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ a b Integrált katalógustár (német nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ Encyclopædia Britannica (angol nyelven). (Hozzáférés: 2022. április 24.)
- ↑ Jürgen Neffe: Albert Einstein igaz története[halott link]
- ↑ Kepler, Napier, and the Third Law (Reflections on Relativity)
- ↑ Kepler's Planetary Laws. [2011. június 8-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2011. december 4.)
Ókori lexikon I–II. Szerk. Pecz Vilmos. Budapest: Franklin Társulat. 1902–1904.