Peneothello sigillata
 | ||||||||||||||||
|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|---|
(2)_(48837231143).jpg)
| ||||||||||||||||
| Természetvédelmi státusz | ||||||||||||||||
Nem fenyegetett      
| ||||||||||||||||
| Rendszertani besorolás | ||||||||||||||||
| ||||||||||||||||
| Tudományos név | ||||||||||||||||
| Peneothello sigillata (De Vis, 1890) | ||||||||||||||||
| Hivatkozások | ||||||||||||||||
 A Wikifajok tartalmaz Peneothello sigillata témájú rendszertani információt.  A Wikimédia Commons tartalmaz Peneothello sigillata témájú kategóriát. |
A Peneothello sigillata a madarak osztályának verébalakúak (Passeriformes) rendjéhez és a cinegelégykapó-félék (Muscicapidae) családjához tartozó tartozó faj.[1][2]
Rendszerezése
A fajt Charles Walter De Vis angol ornitológus írta le 1890-ben, a Poecilodryas nembe Poecilodryas ? sigillata néven.[3]
Alfajai
- Peneothello sigillata hagenensis Mayr & Gilliard, 1952
- Peneothello sigillata quadrimaculata (Oort, 1910)
- Peneothello sigillata saruwagedi (Mayr, 1931)
- Peneothello sigillata sigillata (De Vis, 1890)[2]
Előfordulása
Új-Guinea szigetén, Indonézia és Pápua Új-Guinea területén honos. Természetes élőhelyei a szubtrópusi és trópusi síkvidéki és hegyi esőerdők. Állandó, nem vonuló faj.[4]
Megjelenése
Testhossza 14–15 centiméter, testtömege 21–28 gramm.[3]
Életmódja
Rovarokkal táplálkozik, de alkalmanként gyümölcsöt és magvakat is fogyaszt.[3]
Természetvédelmi helyzete
Az elterjedési területe elég nagy, egyedszáma pedig stabil. A Természetvédelmi Világszövetség Vörös listáján nem fenyegetett fajként szerepel.[4]
Jegyzetek
- ↑ A Jboyd.net rendszerbesorolása. [2010. december 28-i dátummal az eredetiből archiválva]. (Hozzáférés: 2017. december 19.)
- ↑ a b A taxon adatlapja az ITIS adatbázisában. Integrated Taxonomic Information System. (Hozzáférés: 2019. május 19.)
- ↑ a b c Hand Books the Birds. (Hozzáférés: 2019. május 19.)
- ↑ a b A faj adatlapja a BirdLife International oldalán. (Hozzáférés: 2019. május 19.)
